Vasúti sínekből zöld sétány Prágában

Amit több városban csak tervezgetnek, Prágában elkezdik: jövőre megkezdődik az egyik városon belüli felhagyott vasútszakasz revitalizációja, lineáris parkká alakítása. Mit is jelent ez pontosan?

Prága 10. kerületében merült fel ez az ötlet, ahol a vasúti forgalom Strašnice és Vršovice városrészekben új nyomvonalon halad, így felszabadult a belső "rozsdazóna". Ezen a sávon fog megvalósulni 4 km hosszan a "prágai High Line", a vasúti területek parkká alakítása, ami egyszerre töltheti be a pihenő és a közlekedési funkciót - hiszen biciklivel praktikus útvonal lehet városrészek között.

A térképre ránézve azért nem a legfrekventáltabb útirányokat köti össze, tehát a közlekedési funkció inkább másodlagos lehet (a belvárosi kapcsolat is kérdéses), de mindenképpen úttörő kezdeményezés.

Alább látható egy látványterv (forrás), valahogy így fog kinézni a dolog. A tervezők arra is próbáltak figyelni, hogy a múltra utalás megtörténjen: a felsővezetéktartó oszlopokra emlékeztető megvilágítás talán ennek köszönhető.

Az információk szerint a kivitelezés 2021-ben kezdődik és kb. 200 millió koronába (2,7 milliárd Ft-ba) fog kerülni. Kíváncsian várjuk a végkifejletet.

A cikk tartalmát ennek alapján állítottam össze, a Google Fordító segítségével: https://www.campuj.online/blog/prvni-ceska-high-line-spoji-vrsovice-a-strasnice

Székesfehérvár esélyei mint élhető város: magas labdák

A blog ezúttal Budapesten kívülre tekint, mégpedig a szerző gyerekkori városába, Székesfehérvárra. Egy olyan városba, ami a fővároshoz való közelsége, annak "elhomályosító" hatása miatt sokszor háttérbe szorul - tény, jelentősége nem ér fel az öt nagyobb egyetemvárosnak vagy régióközpontnak tekintett városéval (Debrecen, Miskolc, Pécs, Szeged, Győr). Sok más kedvező adottsága miatt viszont mégis érdemes foglalkozni vele - erről fog szólni ez a poszt.

Mit érdemes tudni Fehérvárról? Közepes nagyságú magyar város, és sok dunántúli városhoz hasonlóan egy kis barokk központ köré épült a XX. századi iparváros, a központhoz közeli részeken sok lakóteleppel, amelyeket egy kertváros-gyűrű vesz körbe. Néhol megmaradt a hagyományos külvárosi, földszintes beépítés is a belváros közelében is (pl. Felsőváros vagy a Malom utca környéke).

Kompakt város

Fehérvár országos összehasonlításban viszonylag jól teljesít népsűrűségben. Bár a kertvárosi területei és ipari zónái kissé terjengősek, nem érik el Debrecen vagy Kecskemét szintjét, és a város lakóinak túlnyomó része a városközpont 5 km-es körzetén belül lakik.

Népsűrűség néhány magyarországi városban, fő/km2

Ez azt jelenti, hogy a város kompaktnak mondható, vagyis elviekben a helyváltoztatások nagy része gyalog és kerékpárral is teljesíthető. Elviekben, hiszen a kényelem nagy úr, ráadásul itt az országos átlagnál magasabbak a jövedelmek, így egyre többen járnak autóval. Ennek orvoslásán a városvezetés - amikor éppen nem parkolókat épít - gőzerővel dolgozik, és a következő években jelentős fejlesztések várhatók kerékpárügyben. Láthatóan a közúti terhelést is igyekeznek némileg visszafogni a feleslegesen széles utak átépítésével, bár a kommunikáció e tekintetben legalábbis óvatos. Várhatóan viszont mindez még nem lesz elég ahhoz, hogy érdemben változtasson a lakók közlekedési szokásain: ahhoz kell a buszközlekedésen is fejleszteni, a parkolási díjakat is érdemes átgondolni, és javasolt kihasználni a technológiai újítások adta lehetőségeket pl. egy közbringarendszer kiépítésével.

A város adottságai a fentiekhez mindenképpen kedvezőek, hiszen szintkülönbség alig van, a távolságok nem nagyok, és szerencsére a város közterei is emberi léptékűek maradtak.

Az alábbi ábrán megfigyelhető a város szerkezete, a színek a különböző funkciójú/jellegű területeket jelölik. Sötétnarancs a hagyományos belváros, körülötte naranccsal láthatók a városias beépítésű egyéb területek, élénkebb sárgával a hagyományos kertvárosi területek, és halványsárgával az új kertvárosi területek. Rózsaszínnel láthatók a lakótelepi jellegű zónák, halványlilával az intézményi-kereskedelmi-sport területek és lilával az ipari-munkahelyi területek. Sötétebb zölddel a jelenlegi zöldterületek, közparkok és halványabb zölddel a potenciális/tervezett zöldterületek. Zöld vonallal a potenciális zöldutak.



Karnyújtásnyira a természettől

A kompaktság mellett Székesfehérvár abból a szempontból is szerencsés, hogy a városközpont, illetve a sűrűn lakott zónák közvetlen közelében található több olyan terület, amely jelenleg is természetvédelem alatt áll, vagy zöldterületként hasznosítható (a fenti ábrán zölddel, ill. halványzölddel). Ezáltal nagyon sok városlakónak biztosítható a zöldterületi rekreáció akár gyalogos távolságban is lakóhelyüktől: a valóságban ez számos esetben minőségibb zöldfelület-használatot jelent, mint a hatalmas csábítást jelentő, a város kereteit szétfeszítő családi ház a zöldben opció.

A városon belüli rekreációra a legújabb példa a frissen elkészült Sóstói Természetvédelmi Terület és tanösvény, amely a belvárostól mindössze 2 km-re várja a kikapcsolódni vágyókat. Az, hogy egy megyeszékhely városközpontjához ennyire közel van egy hatalmas területű, vizes élőhelyként is funkcionáló természetes terület, szinte teljesen egyedülálló adottság (és azért is értékes, mert Magyarország az egykor kiterjedt vizes élőhelyek elpusztításának egyik legszomorúbb példája az egész világon). A teljes egészében rehabilitált terület részben emelt pallókon, részben zúzottköves gyalogúton járható be különböző tanösvényeken.

A sóstói tanösvény a Kócsag-toronyból nézve.

A városnak további tervei is vannak, elsősorban a Palotavárosi tavak környékén, amely már most is közparkként funkcionál, ám a Fehérvár Tüdejének elnevezett projekt keretében az önkormányzat további kb. 300 hektár, jelenleg szántóként használt területet kíván megvásárolni a tavak és a Gaja-patak között, hogy azt közparkká fejlessze. Ez mindenképpen üdvözlendő, de kérdés, hogy milyen típusú közpark a cél: minél intenzívebb az ugyanis, annál több fenntartást (öntözés, kaszálás) kíván meg, és az egyre aszályosabb években ez fokozódó mértékű közpénzfelhasználást jelent. Azon kívül, hogy közelebb áll a természeteshez, ezért is megfontolandó a leendő park minél nagyobb részének extenzív módon való kialakítása (önfenntartó növényzet, ritkább kaszálás), illetve olyan funkciók beépítése, amely pluszt jelent a városlakók rekreációja, környezeti nevelése szempontjából. Ilyen lehet például egy városi farm, amely számos nyugat-európai városban szolgálja a fiatalok (és a felnőttek) ismerkedését a mezőgazdasággal testközelből.

Az inkább klasszikus városi közpark Halesz mellett a Rózsaliget melletti Csónakázó-tó és a Bregyó közi sportkomplexum szintén számos értéket rejt a zöldterület-hasznosítás kapcsán: itt még felfedezésre vár a terület mögötti erdő, amely magába foglalja a Gaja-patak ágának völgyét is.

További potenciált rejthet a Szent Flórián körút melletti, vizenyős terület a TESCO-val átellenben, amely szintén inkább zöldterületnek alkalmas, mint bármi másra. Szintén megfontolandó a Fűtőerőmű rehabilitálásra szánt területének legalább részben ez irányú felhasználása - parkolóhelyek helyett.

A zöldterületek mellett komoly városi igényt elégíthetnek ki a zöldfolyosók (zöldutak), amelyek elsősorban a Fehérvárt érintő vízfolyások mentén alakíthatók ki (a városi zöldutakról itt olvasható egy összefoglaló cikk). Sajnos ezek egy része még jóval korábban a föld alá került, és jelentős beruházás lenne ezek kibontása, ugyanakkor a nyitott részek felhasználása is rejt magában potenciált.

Jelentősebb környezetpusztítás nélkül, de gyaloglásra, kerékpározásra alkalmasabbá téve ilyen városi zöldút lehet az Aszal-völgyi vízfolyásnak a városhatártól egészen a megyei kórházig tartó része (felfűzve a Bory várat és a Halesz parkot), a Gaja-patak ága a Fecskeparttól a Rózsaligeten át egészen a Palotavárosi tavakig, illetve kakukktojásként a Fűtőerőmű nemrég felszámolt iparvasútja a vasútállomás és a Víziváros között (ld. a fenti képet).

Szerencsés találkozások

Székesfehérvár nemcsak a rengeteg, városba települt cég iparűzési adójának köszönhetően van jó helyzetben, más projektek is pozitívan érinthetik a közeljövőben a várost.

Az egyik ilyen a (kissé rétestésztaként húzódó, de lassan építési engedélyt kapó) intermodális csomópont, amely ugyan a legtöbb megyeszékhelyt érinti, és fontos hozadéka lesz a vasút-busz átszállások kulturált mederbe helyezése, itt azonban egyúttal egy elkerülő utat is magával hoz, amely felszabadíthatja a vasútállomás előtti területet - amennyiben a város okosan kezeli a helyzetet és az autóforgalom áthelyeződését a régi útvonal vonzerejének csökkentésével is segíti.

A másik ilyen pedig a Budapest-Balaton kerékpáros útvonal, amely mivel keresztülvezet a városon (egészen pontosan a Budai út-Lövölde út-Horvát István utca-Hosszúsétatér-Csíkvári út-Batthyány utca-Balatoni út útvonalon), hozzájárul egy fontos kerékpáros tengely nemzetközi színvonalon, külső forrásból való kiépüléséhez, és ezáltal a kerékpározás Fehérváron belüli helyzetének javításához.

Veszélyes folyamatok

A korábbiakból kiderül, hogy a város adottságai jók, és ezek közül néhányat kihasználni látszik a városvezetés, viszont ne feledkezzünk meg a negatív folyamatokról sem: a belső területeken való folyamatos parkolóépítések mellett mind a lakófunkció, mind az ipari-kereskedelmi funkciók folyamatosan további területeket kebeleznek be a város szélein, ezzel szétterítve a várost, növelve a burkolt felületek arányát, és csökkentve az élővilág lehetőségeit. Ez a leglátványosabban az ALCOA alumíniummű és a lovasberényi vasútvonal között történik éppen: az alábbi GIF-en az látható, hogy 2014 és 2018 között hogyan "ették meg" az ipari épületek a korábbi szántót. És hogy ne maradjon üresen a terület északi része sem, a város itt tervezi felépíteni az új multifunkciós csarnokot - ami nem biztos, hogy a legjobb helyválasztás volt.

A lakóterületek rákos sejtként való terjeszkedése pedig elsősorban Maroshegyen figyelhető meg. Nagyon fontos, hogy ezekre odafigyeljen a város, ugyanakkor országos tendencia (ismét) az olcsóbb, városközponttól távoli telkek hasznosítása a lakosság részéről.

Összefoglalva: hajrá Fehérvár, jók az esélyeid, csak kissé okosabban kellene bánni ezekkel.

A szállodaboom megérkezett a Mikszáth térre

A józsefvárosi tervtanács legutóbbi ülésének dokumentációjából az derül ki, hogy feléledt az a terv, amiről már régóta beszélnek a Mikszáth tér 3.-Szentkirályi utca 36. telek kapcsán. Ez egészen pontosan azt jelenti, hogy a korábban részben a Lumen Kávézónak, részben egy hostelnek, illetve az udvari része bizonyos években romkocsmának helyet adó Mikszáth tér 3. - védett épületként - megújul, míg a Szentkirályi utcai rész, ami nagyon régóta tengődik szellemházként, illetve az udvari földszintes szárny (ami a romkocsma WC-jeként és különtermeként lehet ismerős némelyeknek) dózert kap, és helyette egy 6 emeletes, 60 szobás új szállodaépület nő itt ki a földből.
A Mikszáth tér felőli rész - ami az archívumok szerint Joó Lajos alkotása 1904-ből - felújítva a szálloda főbejáratát alkotja majd egy bárral, az emeleten tárgyalókkal. Elvileg a fák is megmaradnak az udvaron, bár tapasztalatunk azt súgja, ez ügyben azért nem árt résen lenni az építkezéskor.

A befektető a 2017-es alapítású MHC Hotel Kft., melynek ügyvezetői a cégtár szerint Antonio Puig Guasch és Ignacio Vives Ybern, mindketten barcelonai illetőségűek. A cég jelenleg is keres szállodai recepcióst, bár az viszonylag egyértelmű, hogy nem ebbe a szállodába.

A Szentkirályi utca 36. egy 2013. júliusi Street View felvételen

Az ÉTDR tanúsága szerint az építési engedélyt 2014 decemberében adták be, és 2017 augusztusában lépett jogerőre (hogy a kettő között mi történt, azt nem tudjuk). Novemberben ennek az engedélynek a jogutódlással való tudomásulvétele történt meg, és ezek szerint mostanra jutottak el a tervtanácsig.

Mit jelent ez majd nekünk, egyszerű városlakóknak?

A Mikszáth tér 3. a szálloda megnyitása után - látványterv

Először is egy jó nagy építkezést, sok-sok tonna beton ideszállításával és némi zajterheléssel. Aztán lesz egy felújított homlokzatunk a Mikszáth téren - amihez talán kevésbé tudunk kötődni így, hogy fogyasztóként sem vehetjük igénybe (legalábbis kevés ember van, aki saját városában szállodában alszik). Keletkezik néhány munkahely is, mert a szállodának várhatóan lesz azért személyzete.

A Szentkirályi utca felől pedig egy régi homlokzattal kevesebb, egy modern (és magasabb) épülettel több. Az ilyen fölött általában szomorkodni szoktunk, én is gyakran megteszem, másrészről viszont nem baj, ha minden kor ott hagyja a keze nyomát a városon. Ez a kor itt éppen egy szálloda képében, ami nem túlságosan nagy, nem nagyon feltűnő - de azért jelentős változást jelent majd az utca életében, amit egyébként a közeljövőben tervez felújítani az önkormányzat.

A Szentkirályi utca a leendő szállodával

Itt tartunk ma. Hogy a tervtanács mit mondott a tervre, arról szintén nincs információ. A befektető szándékairól úgyszintén.

A képek forrása: jozsefvaros.hu, tervtanácsi dokumentációk, Archimánia Kft.

Belvárosi fogtömések

Belehúztak az ingatlanfejlesztők Budapest belvárosában is, és belehúz a blog is: most három olyan fejlesztésről lesz szó a VI. és VII. kerületben, ami eddig nem kapott túl nagy figyelmet. Ebből két foghíjtelek-beépítés, egy pedig egy átalakítás.

Az egyik foghíjtelek-beépítés a Kertész utcában valójában nem is olyan nagyon régen egy épületet rejtett még, ám az erzsébetvárosi rombolások áldozata lett az ezredforduló körül. Mivel egy ideje már üres a telek, így semmi akadálya annak, hogy valami ideépüljön. A mostani trendnek megfelelően lakóház lesz, mégpedig öko. Még a neve is ez: City Green Home ökoház, 89 lakással. A plakáton a leendő homlokzat is látszik.

Aki arra jár, az láthatja, hogy serényen ássák már a gödröt, ami az épület alatti mélygarázst fogja rejteni.

Következő delikvensünk egy felújítás, az "elátkozott" Klauzál utcából. A hotel melletti 8. számú házat egy ideje már belezik, most felkerült egy látványterv is. A szintek száma marad, és a felső két emelet, ami eredetileg is utólag ráépített, így más stílusú volt, egy kicsit modernebb ráncfelvarrást kap, "kötésben" levő ablakkiosztással. Azért láttam már színvonalasabb megoldást is.

Ilyen most:

És ilyen lesz:

Végül egy szállodabővítés a VI., Dessewffy utcából. Minden jel arra mutat, hogy a 36. szám alatti Star Inn hotel az eddigi foghíjtelken kiegészül - már el is kordonozták a parkolóként működő udvart. Az új szárnyat a már meglévő hotel építészmérnökei, vagyis Kendik Géza és Papp Zoltán tervei alapján egészítik ki. Alant egy rajz a tervezőiroda (A4 Stúdió) honlapjáról (a kép jobb szélén a meglévő épület, a színesebb az új). Amin persze vidám emberek flangálnak fel s alá - ignorálva a valóságot, amiben az utca mindkét oldala végig van parkolva, alig hagyva helyet a gyalogosoknak. Hogy ez a bővülés elkészülte után változik-e, azt nem tudom. Ilyen szempontból talán biztató jel az első MOL Limo közösségi autó szpottolása a Nagymező utcában, de ez önmagában egyelőre kevés ahhoz, hogy eltűnjenek a közterületet felzabáló privát autók.

Budapesti városkép: újabb veszteségek Ferencvárosban

Hosszú szünet után újabb bejegyzés a blogon, egy vissza-visszatérő témával, amivel tulajdonképpen tíz éve (ez most nekem is döbbenet) ez a blog is elkezdődött: bontások Középső-Ferencvárosban. A kerületi önkormányzat ugyanis a Városfejlesztési, Városgazdálkodási és Környezetvédelmi Bizottság január 24-i ülésének 4. sz. előterjesztése szerint a források hiányára hivatkozva, ismét számos esetben döntött úgy, hogy a XIX. századi lakóházakat telekkel együtt eladja, ami gyakorlatilag bontást jelent. Néhány épület (nagyjából évente egy) felújítással ugyan megmenekül, és van példa a homlokzatok visszaépítésére is, akár több éve elbontott épületek esetén is (ez történik most a Vendel-Lenhossék sarkon), de a Haller utca felé haladva egyre több esetben derül ki, hogy valamiért mégis az eladás és a bontás a nyerő.

Az ábrán, amit az önkormányzat által készített térkép továbbfejlesztése, feketével szerepelnek az eladásra/lebontásra kiszemelt házak. A bal felső sarokban rikító zölddel látszó épületeknél a homlokzatot elméletileg megtartatná a kerület.

Jöjjenek a konkrétumok. A Gát utcában két egyemeletes házra (7. és 19. szám) mondták ki az áment. Sorsukat az pecsételhette meg, hogy nem túl nagy méretűek, ezért erős a csábítás, hogy több lakást tartalmazó házak kerüljenek a helyükre. Műszaki állapotukkal nem vagyok tisztában, de kívülről rendben lévőnek látszanak. A közvetlenül a nemrég felújított József Atttila Emlékhely melletti 7. számú ház igazi értéke pedig az udvaron levő hatalmas fa. Aminek a sorsa igencsak kérdéses a telek eladása esetén.

Gát utca 7. Doomed.

A képeken (sajnos most nem volt időm saját fotókra, így a Google Street View-t hívtam segítségül) látszik, hogy ezek az épületek a XIX. századi eklektika viszonylag karakteres és nem leromlott állapotú képviselői. Hasonló épületet újítottak fel pl. a Ferenc téren, ami aztán egy filmforgatás kapcsán Sonnenschein-ház néven híresült el, miután rajta maradt a felirat.

A Gát utca 7. a Google 3D képén. Mi lesz az udvaron levő fával?

A Gát utca 19. szintén fontos eleme az utcaképnek, de úgy tűnik, most a telekért kapott vételár fontosabb. Ezek a döntések nemcsak az épített örökség veszteségei miatt problémásak, hanem azért is, mert a telkek eladásával értelemszerűen nullára csökken annak az esélye, hogy a felépülő házban önkormányzati bérlakások legyenek. Vagyis a kerület a piacra bízza a lakásépítést, ami sok alacsonyabb jövedelmű ember számára a teljes bizonytalanságot jelenti.

Gát utca 19. Úgy tűnik, ez sem sokáig áll már.

Ezek mellett a Gát utca 34. földszintes saroképülete is csákány alá kerül, de azért valószínűleg senki nem hullajtana könnyeket.

A Márton utcában elméletileg két háztól kell búcsúzni. A földszintes 9. számúért valószínűleg nem kár, a 37-es számú egyemeletes épület pedig szintén nem a legszínvonalasabbak közül való.

Márton utca 37.

Korábban már felfigyelt a sajtó is a Balázs Béla utca páros oldalán levő öt ház halálra ítélésére. Ezek már le vannak kordonozva, a bontást várják.

A fent felsorolt épületekre már megszülettek az adásvételi szerződések, vagyis visszafordíthatlannak tűnik a folyamat. Ami viszont szintén új - itt még csak az eladás szándékáról döntött a testület - hogy a Viola utca 37/a-b és a Tűzoltó utca 33/c alatti házakat is értékesítenék, "a védett homlokzatok megtartásával-visszaépítése mellett". Az úgynevezett Temesvári-tömb rehabilitációját tehát feladná a kerület és mindhárom felújítatlan dupla udvaros házat a befektetők "martalékává" nyilvánítana. Vagyis ezekkel együtt összesen 11 épület tűnne el Középső-Ferencvárosból a közeljövőben.

A bontásra ítélt ház a kép közepétől balra. A homlokzat elvileg megmaradna.

A kétemeletes, dupla udvaros házakból - ahol a belső szárnyak elbontása egyébként valóban indokolt lehet - kérdés, mi maradna meg. Tegyük hozzá: nem egyértelmű, hogy milyen áron érdemes megmenteni-felújítani egy korszerűtlen szerkezetű, a XIX. század ingatlanspekulációjának lenyomatát őrző épületet - és hogy milyen minőséget várhatunk a helyén. Rosszabb esetben a XXI. század ingatlanspekulációjának lenyomatát.

A Viola utca 37/a. A környékbeliek valószínűleg támogatják a "rossz hírű házak" bontását.

Vannak természetesen olyan épületek, amiért tényleg nem kár. A Vaskapu utcában tervezett bontások teljesen indokoltak: az alábbi képen a 49. számú ház látható.

Ferencváros épített öröksége a 2000-es évek biztatóan induló folyamatait követően, az Erkel utcai botrány és a Balázs Béla utcai döntés után tehát tovább pusztulhat. Eközben gőzerővel épülnek az új társasházak, amelyek jó esetben új minőséget jelenthetnek a kerület életében - ám ha túl sok telket szerez meg egy befektető (erre lehet példa a Balázs Béla utca), nagy a veszélye, hogy lépték nélküli monstrumok születnek - ennek veszélyeiről pl. itt lehet bővebben olvasni. Ahogy az a közelben, a Vágóhíd utca mellett történik éppen.

Új építésű ház a Balázs Béla utca-Viola utca sarkán.

Az egykor a Közvágóhídhoz tartozó területen ugyanis közel ezer lakás épül, egyre inkább fizikailag is körvonalazódó formában, rengeteg kérdést felvetve az ide költözők kiszolgálását és közlekedését tekintve. Legalábbis az látszik, hogy függetlenül a szabályozási tervtől és az ehhez tartozó különböző vizsgálatoktól, nagyon nincsenek végiggondolva ezek a folyamatok azon az alapelven kívül, hogy épüljön minél több lakás...

Az Allure Residence fantázianevű projekt első épülete a háromból.

A város átszabásának trükkös módszerei

Ahogy az már ezen a blogon is többször megíródott, ingatlanpiaci nyomás alatt van Budapest. Magyarul a befektetők szeretnének minél több épületet, minél nagyobb sűrűségben megépíteni. Erre szolgálnak a szabályozási tervek, amik megmondják, hogy x utcában hány emeletes házakat lehet építeni, a telek mekkora hányadát kell zöldterületnek meghagyni, stb. A legtöbb befektető ezeket az előírásokat felfelé szeretné nyomni, és ha a városnak nincs megfelelő koncepciója és/vagy elegendően korrupt, akkor teljesíti is ezeket a kívánságokat.

A sűrítés persze önmagában nem ördögtől való, és minél beljebb vagyunk a városban, annál indokoltabb - feltéve, ha teljesül hozzá a megfelelő kiszolgálás is (közösségi közlekedés, iskolák, intézmények). Az már sokkal rosszabb eset, amikor a négyzetméter-maximalizálás csak és kizárólag az ingatlanberuházó profitja miatt történik.

Arra is megvannak a törvények, hogyan tud a város a szabályozási terveken változtatni. Tanulmányt kell rá készíttetni (rendszerint a kérelmező költségére), és azt közzétenni, mielőtt véglegesítik. Jelenleg épp ilyen módosítások vannak napirenden a Fővárosi Önkormányzatnál, de ember legyen a talpán, aki átlátja ezeknek a rendszerét. Bár a főváros bizonyos értelemben kezd modernizálódni - például Duna-átúszást is rendez - a társadalmi bevonást tekintve még mindig abban a korszakban jár, amely hű Douglas Adams megunhatatlan történetéhez, amikor is Arthur Dent próbált hozzáférni a "nyilvános" tervekhez, amelyek "egy használaton kívüli vécében elsuvasztott, bezárt iratszekrény fenekén voltak kiállítva, az ajtón a következő felirattal: Vigyázz! A leopárd harap!"

Nos, a digitális valóságban ez a következőképpen néz ki: teljesen véletlenül rábukkantam a budapest.hu Hírek menüpontjában a "Budapest XIII. kerület, „Váci úti irodafolyosó” térségét érintő TSZT 2015 és FRSZ eseti módosítás előzetes tájékoztatási szakasza" című hírre. Itt eleve felmerül, hogy ki az, aki rendszeresen olvasgatja ezt, és akinek ez a cím mond valamit. De lépjünk túl ezen, olvassuk el a hír tartalmát. Itt elmondják, hogy hol vannak a tervek és hol lehet kinyilvánítani a véleményünket (emailben, postán, személyesen vagy egy lakossági fórumon). Nota bene: a lakossági fórum ma (augusztus 22-én) 16:00-kor van!

A tervek elvileg "a Budapest Portálon a Közérdekű adatok\Tájékoztatások, hirdetmények, Településrendezési Tervek menüpont alatt" találhatók (közvetlen link nincs, ezt külön ki kell keresni). Rendben, odanavigálok. Az oldalon a fent látható táblázatszerű, fejléc nélküli, terjengős valami van, ahol sikerült kiszúrni a "Váci úti irodafolyosó" szóösszetételt, majd mellette egy "partnerségi levél" nevű, csak letöltés után megnyitható pdf dokumentumot (éljen a felhasználóbarátság). Letöltöm, megnyitom. Szép, pecsétes levél, amit a főpolgármester nevében maga a főépítész (Mártonffy Miklós) kiadmányozott, és egy bizonyos Musztafa Tímea nevű ügyintéző írta. Ebből megtudom, hogy milyen jogszabályok alapján történik ez az egész, és azt is, hogy ha az egy hónap alatt nem reagálok, akkor többé nem vehetek részt az eljárásban. A levél szól a tervekről is, ami a mellékletben található, a melléklet viszont sehol.

Nyomozok tovább. Van itt egy másik egyeztetés is, a DÉSZ IV. ütem nevezetű, valami a Duna-parton. Amellett is van egy hasonló levél.

Letöltöm, elolvasom. Hoppá, itt közbe van szúrva egy mondat, hogy a Budapest Portálon melyik linken érhetők el a tervek. Ámde sajnálatos módon a pdf-et betűfelismerés nélkül szkennelték, így a hiperlink nem működik. Az igazi civil persze nem adja fel: bepötyögöm egyesével az URL-t, budapest-pont-hu-per-telepulesrendezesitervek-per-Lapok-per-default-pont-a-es-pé-iksz, és hoppá, betöltődik egy oldal mindenfelé letölthető dologgal. Az oldal teteje a "Jóváhagyott tervek" címmel kezdődik - itt egy kicsit elbizonytalanodom - de némi görgetés után rátalálok az "Egyeztetés alatt álló tervek" részre és azon belül a keresett anyagokra. Győzelem!

Az anyagok mindenféle tanulmányokat takarnak. Ebből meg lehet tudni, milyen elképzelések vannak az érintett területekre és mit kell módosítani ahhoz, hogy ezek meg is valósulhassanak. Még látványtervekkel is találkozhatunk: a Váci úti irodafolyosón tervezett MNB-s hátterű "City 2020" fejlesztést, a Váci út és a Rákos-patak találkozásánál pl. ilyennek képzelték el:

Szép, nem? A cél egyébként egy "magas környezeti minőségű új üzleti negyed" megvalósítása. Mindehhez néhány telekösszevonás és a legnagyobb beépíthető magasság 90 méterre történő módosítása szükséges. Hogy a több ezer majdan itt dolgozó hogy jut ide el, mennyire terheli meg a várost, az úgy tűnik, senkit nem érdekel. Sovány vigasz, hogy a Váci út alatt fut a (talán végre megújuló) 3-as metró, ha a terület legnagyobb részéről 5-600 méteres rágyaloglással érhető csak el a legközelebbi megálló. Magyarul, metróval tényleg csak az fog jönni, akinek nincs autója. Hiányzik a Cserhalom utca felőli értelmes kiszolgálás (pl. villamos- vagy trolihosszabbítás), illetve a kerékpáros hálózat, és úgy egyáltalán, hiányzik az ideszuszakolt irodarengeteg körül a városszövet. Szerencsére nem tartunk ott, hogy kerítéssel vegyék körbe a területet, de egy ilyen komplexum szükségszerűen külön városként fog működni, mert egyáltalán nincs végiggondolva a szerepe: a befektető (aki MNB-pénzekből gazdálkodik, már ugye ez is abszurd) építeni szeretne, a város meg "örül", hogy eltűnik egy rozsdazóna és a befektető parkosítja a közeli patakpartot. Aztán köd előttem, köd utánam - az már nem érdekli, hogy milyen következményei lesznek az egésznek.

A másik folyó egyeztetésből azt tudhatjuk meg, hogy miket álmodtak az újpesti Duna-partra, elsődlegesen a volt Tungsram-strand környékére. A parti sáv viszonylagos változatlansága mellett a Váci út mentén intenzívebb beépítést, 45 méter magas "építészeti jellel". Hogy Újpestnek ezen a kerületközponttól távoli részén erre a sűrítésre mi szükség, hogyan fog ez kapcsolódni a város többi részéhez, arra nincs igazi válasz. A tanulmány persze jó hosszú, és külön fejezetekben taglalják az ökológia, a közművek, a közlekedés és más szempontok érvényesülését a szerzők, de valójában senki nem gondolta át azt, hogy a város szempontjából ez mire lesz jó.

Így alakul át manapság a város. Se Közmunkatanács, se más szervezet nincs, amelyik felkészülten tudná helyre tenni a beruházók elképzeléseit. Aminek az a veszélye, hogy Budapest úgy esik szét, mint számos tengerentúli város, ahol most próbálják kétségbeesetten helyrehozni a múltban meghozott döntések hatásait, a központ és közterületek nélküli szétfolyó városok élhetetlenségét.

Nyári pörgés Budapesten

Úgy tűnik, a várossal kapcsolatos fejleményekben nyáron nincs uborkaszezon, legalábbis a jelek nem azt mutatják. Kisebb hírcsokor az elmúlt hetekből.

Elkezdődött a Kerepesi út felújítása

A Budapest Közút elkezdte a Kerepesi út Örs vezér tere és Albertirsai út közötti részének felújítását. Az út állapota már igencsak indokolta ezt. Amit viszont nem tudunk, hogy mi várható a felújítás végén: az eredetihez hasonlóan 2x2 sáv, vagy esetleg a kerékpárosokra is gondoltak a tervezéskor.

Megújulhat a Kammermayer tér és a környező utcák

Az V. kerületi önkormányzat a Városház utca - tegyük hozzá, kritikán aluli műszaki tartalommal és minőségben való - felújítása után nekikezd a Belváros egyik utolsó elhanyagolt gyöngyszeme, a Kammermayer tér és környéke ráncfelvarrásának. A látványterv alapján a parkolóhelyek nagyobb része is eltűnik, a jelenlegi 18-ból 7 marad meg. Tüzetesebben megvizsgálva a képet, bízhatunk abban is, hogy a Gerlóczy utca a felújítás után kerékpárral két irányban lesz használható. A munkák augusztus 7-étől indulnak. A környék - a városháza és a megyeháza patinás épületei közé szorítva - igazán megérdemli a törődést, de az idei év végéig tervezett utcafelújítások mellett még legalább két évig a környékbeli - Szervita térhez kötődő - építkezések fogják megnehezíteni a környéken lakók vagy idelátogatók életét.

Forrás: blvf.hu

Az MNB-közeli Váci úti ingatlanfejlesztés nem tűnik lufinak

Egyre kézzelfoghatóbb az MNB-hez köthető Optima ingatlanfejlesztése a Váci út mellett, a Rákos-pataknál. A kerületi tervtanács ülése után telekalakítási és egyéb ügyek vannak folyamatban, de már látszik, hogy a projekt nem lesz kicsi: várhatóan 4500 parkolóhely létesül, tehát jelentősen megterheli majd a város közúthálózatát. A metró közelsége kissé oldja a gépjárműhasználat iránti igényt, de ahol van elég parkolóhely, azt általában ki is használják. Az egy korábbi posztban bemutatott helyzet a kontroll, illetve koncepció nélküli ingatlanberuházásokkal tehát tovább fokozódik Budapesten.
A lenti, a tervező Vikár és Lukács építészstúdió honlapjáról elcsípett látványterv alapján a beépítést a Rákos-patak partjának parkosításával és gyaloghíd-cunamival kompenzálná a tulajdonos.

Forrás: lukacsesvikar.hu

Mégis megvalósulhat a Bosnyák téri pláza?

A héten megjelent egy cikk a WeLoveBudapest portálon arról, hogy várhatóan mégis megvalósulhat a Mundo nevű pláza a Bosnyák téren. Ezzel ellentétes tartalmú hírek után - a legutóbbi testületi ülésen Karácsony Gergely polgármester arról számolt be, hogy nem sikerült dűlőre jutniuk a fejlesztési területet a lengyel tulajdonostól (ECHO) megvásárolni kívánó vevővel - úgy tűnik, hogy mégsem adja el az ECHO a a telket, és elindította a projekttel kapcsolatos kommunikációt ezen a honlapon. Az sajnos sok más beruházóhoz hasonlóan nem sok jót vetít előre, hogy az egyik fő előnyként a "stresszmentes parkolást" emeli ki - némileg jogosan, hiszen jelenleg sem metró, sem gyorsvillamos kialakítása nincs kilátásban jelenleg a város e pontja felé. Ismét tehát abba a csapdába kerülhet az érintett városrész, hogy a fejlesztés ugyan rendezi a környéket, de egyúttal túlságosan meg is terheli a mostanihoz képest, és összességében nem lesz jobb az élhetőség a mostanihoz képest, ha minden környező utcában áll majd a dugó.

Forrás: mundocenter.hu

Tervpályázat a budai Duna-partról

A pesti után a budai Duna-part megújulásáról is pályázatot írt ki a főváros, de itt egy kicsit másról van szó, mint a másik oldalon. Az alsó rakpart közúti szerepéhez ugyanis egyáltalán nem nyúlnának, viszont a felső rakparton, illetve az ehhez kapcsolódó tereken (pl. Bem tér, Komjádi uszoda előtere, Műegyetem előtti tér) van esély arra, hogy ne csak átközlekedésre legyenek alkalmasak ezek a helyek. A tervpályázati kiírásban előirányozzák például, hogy a Bem téren a most a teret kettévágó útpálya a Külügyminisztérium elé kerüljön át, hogy váljon folytonossá és a gyalogosoktól függetlenné a rakparton végigfutó kerékpáros útvonal, hogy a Műegyetem előtt P+R parkoló helyett gyalogosbarát köztér jöjjön létre - vagy hogy hosszabbítsák meg a Szépvölgyi utat a Duna-partig (ez utóbbi kakukktojás, mivel kérdéses, hogyan segíti a Duna-parti sáv használhatóságát).

A város jelenlegi hozzáállása mellett, gondolva a metrófelújításra vagy a különböző, befektetők vagy éppen a kormány által diktált fejlesztésekre üdítő kivétel, hogy ilyen irányba is képes mozdulni a városvezetés. Azt már csak remélni tudjuk, hogy értékelhető pályázatok érkeznek be és valamikor forrás is akad a kívánt célok megvalósítására. De hogy a Dunával kapcsolatban megmozdult valami, arra sok jel utal: többek között az idei nyár Szabihíd "fesztiválja" vagy a szeptemberben a főváros által a Budapest Urban Games részeként szervezett Duna-átúszás is. (Ami olyan népszerűnek bizonyult, hogy extra gyorsasággal beteltek a helyek.)