Kicsit felkapott lett mostanában az utcanevek ügye, egész pontosan az utcák át- vagy visszanevezése Budapesten. Ennek apropóján egy kicsit arról, hogy mire is jók az utcanevek és mik a jó utcanevek.
Alapvetően a következő mechanizmusok alapján neveznek el utcákat:
1. Az utcában levő célpont vagy az utca funkciója, iránya alapján (pl. Templom tér, Üllői út).
2. Valamely nevezetes személyről, aki kötődik (vagy nem) az adott utcához.
3. Egy adott témára felfűzhető nevek, leginkább új lakóterületeknél (pl. virágnevek).
Szervesebb és folytonosabb történelmi múlttal rendelkező országokban az első a leggyakrabban alkalmazott változat és szerintem ez a legalkalmasabb a helyi kötődés, a város múltjának megismerése és az egészséges identitástudat kialakulásához. Amikor egy városban olyan utcanevek vannak, mint pl. Rue du Marché aux Herbes (Fűszerpiac utca, Brüsszel), U milosrdných (Az Irgalmasoknál, Prága) vagy The Mall (a Buckingham Palotához vezető út, London), az egyrészt egy érték, olyan, mint egy több száz éves műemlék ház, másrészt mindjárt könnyebb eligazodni és a városhoz kötni az utca nevét.
Magyarországon is vannak erre szép példák, mint a Tárnok utca (Budai Várnegyed), Molnár utca(V. kerület), Oskola utca (Székesfehérvár). Budapesten gyakori volt, hogy egy utcát az ott álló ismert fogadóról neveztek el: Aranykéz utca (az Arany Kéz Fogadóról), Király utca (az Angol Királyhoz c. fogadóról), Dob utca (A Három Dob/Drei Trommel vendéglőről), Szerecsen utca (a Két Szerecsen fogadóról, ma Paulay Ede u.), a Zerge utca (a Kőszáli Zergéhez nevű fogadóról, ma Horánszky u.). Ez utóbbi kettőnél én sokkal jobbnak tartom az eredeti elnevezést, már csak azért is, mert szerintem Paulay Ede és Horánszky Miksa nem túl ismert személyek és ezek az utcák nem teszik őket ismertebbé.
Kép: szciklon
Személyekről elnevezni utcát nem ördögtől való dolog, de kényes ügy lehet. Egy adott utcához nehéz egy személyt hitelesen hozzákapcsolni. Az egyik jó példa a Rákóczi út, ahol végigvonult a menet 1906-ban Rákóczi hamvaival, bár én lehet, hogy jobban örülnék, ha most is Hatvani/Kerepesi utca lenne a Kossuth/Rákóczi út. Olyan személyekről viszont, akiről nincs közmegegyezés, és pl. az utca lakói sem ismerik, nem túl célravezető utcát elnevezni. Lehet ennek olyan célja is, hogy egy értékes személyt így tesznek ismertté, közbeszéd tárgyává, de erre talán vannak jobb módszerek is. Nem túl fantáziadús az sem, hogy ha egy egységsugarú magyar községnek van 4 utcája, akkor azokat bizonyosan Petőfi, Kossuth, Dózsa és Rákóczi utcáknak hívják. Ha újonnan kijelölt utcáról van szó, akkor persze szárnyalhat a fantázia, de a virág/madárnevek sorolása a frissen parcellázott részeken nem ezt tükrözi. Pedig itt is fel lehetne használni pl. a régi dűlőneveket, egyéb helytörténeti emlékeket.
Tehát félre a politikai célú utcaelnevezésekkel, vagy ha változtatunk, kapják vissza az utcák eredeti, a városhoz kapcsolódó nevüket!
