2017. augusztus 22., kedd

A város átszabásának trükkös módszerei

Ahogy az már ezen a blogon is többször megíródott, ingatlanpiaci nyomás alatt van Budapest. Magyarul a befektetők szeretnének minél több épületet, minél nagyobb sűrűségben megépíteni. Erre szolgálnak a szabályozási tervek, amik megmondják, hogy x utcában hány emeletes házakat lehet építeni, a telek mekkora hányadát kell zöldterületnek meghagyni, stb. A legtöbb befektető ezeket az előírásokat felfelé szeretné nyomni, és ha a városnak nincs megfelelő koncepciója és/vagy elegendően korrupt, akkor teljesíti is ezeket a kívánságokat.

A sűrítés persze önmagában nem ördögtől való, és minél beljebb vagyunk a városban, annál indokoltabb - feltéve, ha teljesül hozzá a megfelelő kiszolgálás is (közösségi közlekedés, iskolák, intézmények). Az már sokkal rosszabb eset, amikor a négyzetméter-maximalizálás csak és kizárólag az ingatlanberuházó profitja miatt történik.

Arra is megvannak a törvények, hogyan tud a város a szabályozási terveken változtatni. Tanulmányt kell rá készíttetni (rendszerint a kérelmező költségére), és azt közzétenni, mielőtt véglegesítik. Jelenleg épp ilyen módosítások vannak napirenden a Fővárosi Önkormányzatnál, de ember legyen a talpán, aki átlátja ezeknek a rendszerét. Bár a főváros bizonyos értelemben kezd modernizálódni - például Duna-átúszást is rendez - a társadalmi bevonást tekintve még mindig abban a korszakban jár, amely hű Douglas Adams megunhatatlan történetéhez, amikor is Arthur Dent próbált hozzáférni a "nyilvános" tervekhez, amelyek "egy használaton kívüli vécében elsuvasztott, bezárt iratszekrény fenekén voltak kiállítva, az ajtón a következő felirattal: Vigyázz! A leopárd harap!"

Nos, a digitális valóságban ez a következőképpen néz ki: teljesen véletlenül rábukkantam a budapest.hu Hírek menüpontjában a "Budapest XIII. kerület, „Váci úti irodafolyosó” térségét érintő TSZT 2015 és FRSZ eseti módosítás előzetes tájékoztatási szakasza" című hírre. Itt eleve felmerül, hogy ki az, aki rendszeresen olvasgatja ezt, és akinek ez a cím mond valamit. De lépjünk túl ezen, olvassuk el a hír tartalmát. Itt elmondják, hogy hol vannak a tervek és hol lehet kinyilvánítani a véleményünket (emailben, postán, személyesen vagy egy lakossági fórumon). Nota bene: a lakossági fórum ma (augusztus 22-én) 16:00-kor van!


A tervek elvileg "a Budapest Portálon a Közérdekű adatok\Tájékoztatások, hirdetmények, Településrendezési Tervek menüpont alatt" találhatók (közvetlen link nincs, ezt külön ki kell keresni). Rendben, odanavigálok. Az oldalon a fent látható táblázatszerű, fejléc nélküli, terjengős valami van, ahol sikerült kiszúrni a "Váci úti irodafolyosó" szóösszetételt, majd mellette egy "partnerségi levél" nevű, csak letöltés után megnyitható pdf dokumentumot (éljen a felhasználóbarátság). Letöltöm, megnyitom. Szép, pecsétes levél, amit a főpolgármester nevében maga a főépítész (Mártonffy Miklós) kiadmányozott, és egy bizonyos Musztafa Tímea nevű ügyintéző írta. Ebből megtudom, hogy milyen jogszabályok alapján történik ez az egész, és azt is, hogy ha az egy hónap alatt nem reagálok, akkor többé nem vehetek részt az eljárásban. A levél szól a tervekről is, ami a mellékletben található, a melléklet viszont sehol.

Nyomozok tovább. Van itt egy másik egyeztetés is, a DÉSZ IV. ütem nevezetű, valami a Duna-parton. Amellett is van egy hasonló levél.


Letöltöm, elolvasom. Hoppá, itt közbe van szúrva egy mondat, hogy a Budapest Portálon melyik linken érhetők el a tervek. Ámde sajnálatos módon a pdf-et betűfelismerés nélkül szkennelték, így a hiperlink nem működik. Az igazi civil persze nem adja fel: bepötyögöm egyesével az URL-t, budapest-pont-hu-per-telepulesrendezesitervek-per-Lapok-per-default-pont-a-es-pé-iksz, és hoppá, betöltődik egy oldal mindenfelé letölthető dologgal. Az oldal teteje a "Jóváhagyott tervek" címmel kezdődik - itt egy kicsit elbizonytalanodom - de némi görgetés után rátalálok az "Egyeztetés alatt álló tervek" részre és azon belül a keresett anyagokra. Győzelem!

Az anyagok mindenféle tanulmányokat takarnak. Ebből meg lehet tudni, milyen elképzelések vannak az érintett területekre és mit kell módosítani ahhoz, hogy ezek meg is valósulhassanak. Még látványtervekkel is találkozhatunk: a Váci úti irodafolyosón tervezett MNB-s hátterű "City 2020" fejlesztést, a Váci út és a Rákos-patak találkozásánál pl. ilyennek képzelték el:


Szép, nem? A cél egyébként egy "magas környezeti minőségű új üzleti negyed" megvalósítása. Mindehhez néhány telekösszevonás és a legnagyobb beépíthető magasság 90 méterre történő módosítása szükséges. Hogy a több ezer majdan itt dolgozó hogy jut ide el, mennyire terheli meg a várost, az úgy tűnik, senkit nem érdekel. Sovány vigasz, hogy a Váci út alatt fut a (talán végre megújuló) 3-as metró, ha a terület legnagyobb részéről 5-600 méteres rágyaloglással érhető csak el a legközelebbi megálló. Magyarul, metróval tényleg csak az fog jönni, akinek nincs autója. Hiányzik a Cserhalom utca felőli értelmes kiszolgálás (pl. villamos- vagy trolihosszabbítás), illetve a kerékpáros hálózat, és úgy egyáltalán, hiányzik az ideszuszakolt irodarengeteg körül a városszövet. Szerencsére nem tartunk ott, hogy kerítéssel vegyék körbe a területet, de egy ilyen komplexum szükségszerűen külön városként fog működni, mert egyáltalán nincs végiggondolva a szerepe: a befektető (aki MNB-pénzekből gazdálkodik, már ugye ez is abszurd) építeni szeretne, a város meg "örül", hogy eltűnik egy rozsdazóna és a befektető parkosítja a közeli patakpartot. Aztán köd előttem, köd utánam - az már nem érdekli, hogy milyen következményei lesznek az egésznek.

A másik folyó egyeztetésből azt tudhatjuk meg, hogy miket álmodtak az újpesti Duna-partra, elsődlegesen a volt Tungsram-strand környékére. A parti sáv viszonylagos változatlansága mellett a Váci út mentén intenzívebb beépítést, 45 méter magas "építészeti jellel". Hogy Újpestnek ezen a kerületközponttól távoli részén erre a sűrítésre mi szükség, hogyan fog ez kapcsolódni a város többi részéhez, arra nincs igazi válasz. A tanulmány persze jó hosszú, és külön fejezetekben taglalják az ökológia, a közművek, a közlekedés és más szempontok érvényesülését a szerzők, de valójában senki nem gondolta át azt, hogy a város szempontjából ez mire lesz jó.


Így alakul át manapság a város. Se Közmunkatanács, se más szervezet nincs, amelyik felkészülten tudná helyre tenni a beruházók elképzeléseit. Aminek az a veszélye, hogy Budapest úgy esik szét, mint számos tengerentúli város, ahol most próbálják kétségbeesetten helyrehozni a múltban meghozott döntések hatásait, a központ és közterületek nélküli szétfolyó városok élhetetlenségét.


1 megjegyzés:

kdano írta...

fun fact:
Én épp augusztus 22-én utaztam a 20-as buszon Virginia Beachből Norfolk belvárosába. A kb egyórás utazásom alatt legalább kétszer hívták fel a figyelmet arra, hogy a HRT nevű helyi közlekedési társaság díjakat tervez emelni, és ezzel kapcsolatban lakossági fórumokat szervez. Érdeklődőknek egy honlapcímet és egy telefonszámot is megadtak.