Javaslatok Erzsébetváros Integrált Településfejlesztési Stratégiájához

Erzsébetvárosban is elindult az Integrált Településfejlesztési Stratégia (ITS) tervezése, a kerület várja a javaslatokat a koncepcio.strategia@erzsebetvaros.hu címen. Ehhez szeretnék hozzájárulni, mint majdnem-erzsébetvárosi lakos (200 méter híján) és az urbanista szakma művelője. Van mit javasolni, hiszen a VII. kerület az ide látogatók közti nagy népszerűsége ellenére igencsak lemaradt szomszédai mellett a világos koncepciók mentén való tervezéseket tekintve...

Várom a megjegyzéseket, további ötleteket. Ez persze egy szubjektív válogatás, de néhány ötlettel még lehet finomítani ezeket a javaslatokat is.

Én Erzsébetváros (illetve speciálisan annak belső részének) specifikus problémáit három pontban foglalnám össze, ezekre igyekeznek megoldást találni az alább felsorolt javaslatok.

1. a kerület beépítettségéből eredő zsúfoltság, valamint az ehhez kapcsolódó jelenségek (zajterhelés, levegőszennyezettség, zöldfelületek hiánya, élhető közterületek hiánya)
2. a kerület épületállományának állapota, építészeti örökségének veszélyeztetettsége
3. a felfutó turizmus és a lakófunkció konfliktusai

(A javaslatok csoportosítása többé-kevésbé a Fővárosi Közgyűlés által elfogadott Budapest ITS stratégiai fejezetét követi.)

Klímajavító intézkedések: Erzsébetváros területe nagyon sűrűn beépített, kevés a hőt elnyelő zöldfelület, ezért a nyári időszakban különösen fontos, hogy minél több, a párolgást segítő élő felület jöjjön létre. Ez több módon is lehetséges.

Társasházak és intézmények zöldfelületeinek fejlesztése a környezeti állapot javítása érdekében. Belső kertek, zöldhomlokzatok, zöldtetők létrehozásának támogatása. A társasházi zöldfelületek fejlesztésének korábban is támogatott rendszerét javasolt kiegészíteni a kerületi önkormányzat által biztosított szakértői segítséggel, amely felméri a technikai lehetőségeket, műszaki és egyéb javaslatokat nyújt a pályázóknak. Javasolt továbbá elérhetővé tenni a pályázatot intézmények részére is.

Közösségi kertek létrehozása, illetve ennek ösztönzése. A közösségi kerteknek a klímajavító hatásukon túl oktatási-nevelési, szemléletformáló és közösségteremtő funkciójuk is van, ezért igen hatékony beavatkozási eszköz, különösen ilyen sűrűn beépített környezetben. Javasolt az erre alkalmas telkek felmérése és a közösségi kertek létrehozására irányuló projektek kezdeményezése és támogatása.

Kerületi komposztálási program bevezetése. A fenti javaslatokkal együtt érdemes kezelni. Ennek oka, hogy a komposztáláshoz (ha el akarjuk kerülni a szerves hulladék és a komposzt szállítását) ideális esetben élő talajkapcsolat, a komposzt felhasználásához pedig zöldfelület szükséges.

Intelligens, kooperatív közlekedés: a meglévő közúti területek újraosztása a felszíni közösségi közlekedés, a gyalogos és a kerékpáros közlekedés számára számos előnyt biztosít. Csökken a környezet terhelése, javul a lakosság egészségi állapota, nő a gyerekek (és nemcsak a gyerekek) biztonságos mozgástere, több család választja lakóhelyéül a VII. kerületet.

30 km/h-s övezetek létrehozása és ún. „hurokrendszer” létrehozása a kerület kisebb utcáiban a forgalom csillapítása, a balesetveszély csökkentése, az átmenő forgalom csökkentése érdekében. Erre számos példa van rá szerte Európában, de ha nem akarunk olyan messze menni, az V. kerületben és VIII. kerület Palotanegyed városrészében is ilyen rendszer van megvalósulóban (ld. kép), melynek hatására számottevően visszaesett az átmenő forgalom. (Szürkével láthatók a gyűjtőutak, színessel az innen kiinduló és ide visszaérkező, célforgalmat kiszolgáló "hurkok", világoskékkel a sétálóutcák, halvány lilával a süllyedő bójával védett utcák, ahol csak busz közlekedhet.)

Gyalogos közlekedés előnyben részesítése. A kerületben vannak jó példák olyan közterületek létrehozására, ahol a gyalogosok akadálytalanul közlekedhetnek (Almássy utca, Madách tér, Bethlen Gábor utca déli vége, Garay tér), azonban ezek egyelőre nem alkotnak rendszert, és a kerület egyes részei ilyen szempontból ellátatlanok. Többféle megoldás létezik: gyalogos zóna, gyalogos-kerékpáros zóna, korlátozott behajtási övezet (süllyedő bójával megoldva). Példák a javasolt beavatkozási helyekre: Dob utca belső szakasza, Klauzál tér, Kertész utca északi vége, Rejtő Jenő utca, stb. 

A funkciók megfelelő keverésével egészséges szerkezetű és örökségét megőrző városrész kialakítása. A városnak és a benne élőknek nem jó, ha Velence vagy Prága mintájára "turistagettók" jönnek létre, de egy történelmi városnegyedben irreális a lakófunkció kizárólagossága is. Sikert akkor érhetünk el, ha ezeket ügyesen kombináljuk, megóvjuk az építészeti örökséget és a helyben lakók is jól érzik magukat.

Egyedi városkarakter megőrzése és fejlesztése. Erzsébetváros történelmi épületállománya Budapest és az ország egyik legnagyobb értéke, amely az utóbbi 20 évben számos veszteséget szenvedett el és továbbra sem biztosított a megőrzése. Bár a kerület forrásai korlátozottak, kezdeményeznie kell egy átfogó program létrehozását az értékek megőrzésére és hasznosítására. Mivel különböző esetekről van szó (lakott, illetve üres épületek, önkormányzati, társasházi és magántulajdonban), ezeket mind külön kell kezelni, de egy programban. Ebben a programban össze kell gyűjteni az érintett szereplőket, a használható és a kevésbé forrásigényes példákat, és kezdetben mintaprojektekkel, majd egy átfogóbb programmal felülírni a mai koncepciótlanságot.

Belső-Erzsébetváros konszenzusalapú fejlesztése. Belső-Erzsébetváros a lakófunkció és a turisztikai-vendéglátó funkció ütközéseinek legismertebb példája Budapesten. A Budapestre érkező növekvő mennyiségű turista jelentős része koncentrálódik ezen a területen, melynek összetett okai vannak: 1. ez (volt) a városközponthoz legközelebbi olyan terület, ahol nagy mennyiségben álltak rendelkezésre üres, hasznosításra alkalmas épületek, telkek, 2. az ezek hasznosításával létrejövő romkocsmák Budapest egyik brandjévé váltak, 3. Belső-Erzsébetváros egyéb adottságai miatt is a turizmus egyik fő vonzásterülete: zegzugos, óváros jellegű utcák, értékes történelmi épületállomány, zsidó kultúra emlékei, beágyazottság a város élő szövetébe.

Mindebből következően a turizmus elkerülhetetlenül Belső-Erzsébetváros egyik fő ágazatává vált és várhatóan az is marad, ugyanakkor a lakófunkcióval keletkező konfliktusok komoly feszültséget szülnek. Ennek egyik indikátora a lakók elégedetlensége, a másik, ebből következő folyamat pedig a lakosság kicserélődése. A lakosságcsere bizonyos szintig természetes folyamat, ám túlzott formában torz városszerkezetet eredményezhet: ha a lakófunkció (a vendéglátási vagy irodafunkció rovására) kiszorul egy területről, az „gazdátlanná” és egyhangúvá válik. Ez amellett, hogy kiszorítja a területen élőket, a városrész jelenlegi értékeit is veszélyezteti, hiszen ha nincs lakosság, amely kötődik a városrészhez és képviseli az érdekeit, akkor nagyobb az esélye, hogy csak a turizmusba befektetők szándékai érvényesülnek.

A stratégia lehetséges elemei:

• folyamatos mediáció a lakosság, a vendéglátó funkciót üzemeltetők és más szereplők között
• figyelemfelkeltő, kooperatív jellegű kampány a köztisztasági és zajterhelési problémák enyhítésére
• olyan szolgáltatások fejlesztése/multifunkciós helyek létrehozása, amely alkalmas az itt lakók és az ide látogatók konfliktusmentes találkozására

Erzsébetváros fürdőkultúrájának felélesztése. A kerület múltjához szorosan hozzátartoznak a fürdők (Hungária fürdő, Kazinczy utcai gőzfürdő stb.) Ezért felmerülhet egy fürdő létesítése és/vagy a fürdőkultúra emlékeinek ápolása egyéb módszerekkel (kiállítás, emléktáblák stb.)