Láthatatlan átalakulások

A mostani poszt egy kis kitérő a makrokörnyezetből a mikrokörnyezetbe.

Az, hogy hogyan változik a városkép, elég könnyen nyomon követhető, főleg ha közvetlen környékünkről van szó. Azért az feltűnik, ha lebontanak vagy felújítanak egy házat, átépítenek egy utcát. Ami viszont kevésbé látható, az a privát szférák, vagyis a lakások átalakulása, pedig ez is ugyanolyan érdekes lehet, csak kicsiben. Ráadásul itt sokkal jobban tükröződik az emberek egyéni ízlése, bár az esetek többségében elég lehangoló tud lenni. Erről jó képet lehet alkotni az ingatlanhirdetések alapján, és Urbanista barátunk sokat segít nekünk ebben.

Nekem viszont volt szerencsém az utóbbi időben belülről látni jópár kész, vagy majdnem kész, elég jó ízléssel felújított lakást. Az apropó az ott lerakott burkolat volt, egy ismerősöm ugyanis cementlapgyártással foglalkozik (tegyük hozzá, az országban egyedül van ezzel), én pedig lelkes lakásfelújítóként és építészetmániásként elkísértem, mikor a referenciákat fotózta.

Ennek a burkolatnak nagyon erős a szimbolikája, hiszen 100 éve szinte mindenhol ezt használták (ld. régi bérházak lépcsőházai), de azóta elfelejtették, az iparág kihalt. Így ha most raknak le ilyet egy régi ház lakásában akár régi stílusú mintázattal, akár modernebb megközelítésben, az nekem valahogy olyan, mintha lenne egy folytonosság a múlttal. Amellett, hogy hihetetlen jól néz ki, és a színek/minták gyakorlatilag szabadon választhatók. Az árán persze sokan meglepődnek, mert hát ezek a lapok egyenként készülnek egy műhelyben, és ez nem teszi olcsóvá. De amúgy úgy láttam, nemcsak milliomosok rendelnek belőle, hanem átlagos jövedelműek is, akár csak pár négyzetmétert a fürdőbe, konyhapultra.

Íme néhány kép ezekről a lakásokról. Kissé egyoldalúak a fotók, mert a burkolatra koncentrálnak, de azért a lényeg látszik. Az első lakás tulajdonosa odáig ment, hogy a fogantyúkat is ebből vágatta le (ami kissé extrém, de ötletes). A lakásról pedig tudni kell, hogy gyönyörű szecessziós nyílászárókkal és cserépkályhával rendelkezik, és ehhez illeszkedik a korabeli minta alapján előállított cementlap.

A képen levő barna-fehér-zöld lap bontott anyag, mellette a sima zöld új gyártású.

Ez itt fémbetétes cementlap. Na ilyen végképp nem volt 100 éve, hát most van, és elég jól néz ki.

Végül becsempésztem ide a saját konyhámat is, bár ezzel még lesz munka (küszöb, meg ilyenek).

Rejtett dimenziók a Gönczy Pál utcában

A minap a Nagycsarnok melletti Postával szemben láttam ezt a házat, ahol a 3. emelet csak egy vékony falból áll. Persze valójában nem, de azért jól néz ki, úgyhogy megörökítettem. A bal oldalon levő sarokház meg csak azért érdekes, mert ez a homlokzata 33 (!) tengelyes (gyk: ennyi ablak van egy emeleten). Ez már tényleg a kaszárnya kategória, de legalább az utca hosszában nyúlik el, és nem egy sötét udvarban.

Kiruccanás - Brüsszel

A blog történetében először kimozdulok Budapestről. Ezt már az elején sem zártam ki, és mivel más példákból sok érdekeset lehet tanulni, ezért azt gondolom, hogy nem elvetendő ez.

A kimozdulás helyszíne Brüsszel, ahol 3 évet éltem, tehát viszonylag ismerem, és azóta is járok ott kb. évente egyszer, mint ahogy most is, úgyhogy tudom követni a dolgokat, legalábbis ami építészetileg történik. Számomra a két legfontosabb átalakulás közül az egyik az, ami az európai negyedben történik: itt az Európai Parlament bővítése mellett az eddig üres területekre, illetve régebbi házak helyére új lakóházak épülnek. Ez utóbbi akció nagyon is szándékosan azt célozza, hogy az irodákkal telerakott városrész kicsit élőbb legyen.

Műholdkép 2001 vs. 2009. A bal oldalon a hosszan elnyúló épület a lefelé néző fejjel a Parlament, középen a sokudvaros a Tanács, jobb oldalon a négyágú csillag alakú a Bizottság épülete. A fenti íves vonal a vasútvonal, alatta pedig az egyetlen épen megmaradt utca - 40 éve ez a környék is ilyen 1-2 emeletes házakból állt. A tó mellett jobb oldalt látható az üres telek, ahol most lakások épülnek. Megfigyelhető az is, hogy a jobb alsó sarokban levő 60-as évekbeli irodatömb kicserélődött (pár éve az egészet lebontották, és nemes egyszerűséggel építettek egy újat).

Az Európai Parlament legutóbbi bővítése azért érdekes, mert egybefonódott a Bruxelles-Luxembourg nevű pályaudvar felújításával. A pályaudvar már korábban a föld alá került, a régi épület pedig (amit a bontás ellen tiltakozók anno besquattoltak, sikerrel) a parlament része lett valamilyen reprezentatív funkcióval.

Az állomás mostani főbejáratát is a parlament egyik épülete veszi körbe, sőt, az irodák a föld alá is lenyúlnak. Így aztán simán lehet, hogy az irodád mellett 2 méterrel éppen egy vonat suhan el a fal túloldalán. Az épületek között pedig egy óriási gyalogos tér jött létre - igaz, kicsit sivár, egyfajta ellentettje a régi állomásépület túloldalán levő pezsgő Place de Luxembourgnak.

A nagy lakásépítési projekt pedig a Parlament és a Tanács közötti üres területen indult be. Ezen a sarkon sokáig csak ez a ház állt, ami valamiért megmaradt. Most kapott társakat.

Itt a park mellett is üres volt a sarok, a toronyház helyén pedig üres telek volt.

Ez pedig egy érdekes fejlesztés, itt a régi házak egy részét lebontották, másik részük (amit nem tudtak felvásárolni) megmaradt, és az új "lakópark" amőbaszerűen épült fel, kitöltve az üres telkeket.

A másik átalakulás kisebb léptékű, de egyrészt nagyon sokáig tartott, másrészt már kész van, harmadrészt óriási hatással volt az emberek ottani térhasználatára: ez a Place Flagey felújítása. A Place Flagey-ról nekem mindig a Móricz Zs. körtér jut eszembe: kb. kör alakú, hasonló házak veszik körbe, van sok villamos, van mellette tó. Ennek a térnek a helyén kb. 15 évig folyamatos építkezés folyt, a tér alá építették ugyanis Brüsszel egyik záportározóját. Az itt lakók már lassan megszokták a port és a palánkokat, és ezért szinte pozitív sokk lehetett a teljesen egybefüggő gyalogos(-kerékpáros) felület átadása. A környék amúgy is népszerű, mert itt van a Flagey kultúrházszerűség és a Café Belga, amik igen jó helyek. A tér mai hangulatáról beszéljenek a képek:

Van még egy dolog, amiben sokat változott a város: egyre többen bicikliznek. Itt Budapesttel ellentétben leginkább felülről jövő ösztönzésre történt, hiszen gyakorlatilag mindenhol kerékpársávok, tárolók épültek, kiépítették a bérbiciklirendszert, amit aztán lassan elkezdtek használni. Ez itt az Európai Parlament, ahol viszont nem nagyon van kívül biciklitároló, de úgy tűnik, ez senkit nem zavar...

Még így is óriási dugók vannak, mert itt nagyon nehezen szállnak ki az autóból: mivel a lakóházak kicsik, 2-3 lakásosak, van előttük hely parkolni, a munkahelyen pedig van mélygarázs. A tömegközlekedést most próbálják felfuttatni, de azért van mit rajta javítani. Pl. a reggeli gépemhez alternatív eljutási módot kell találnom, mert olyan korán nem jár a metró.

József Attila, mint városrehabilitáció

Ismét pályázik szociális városrehabilitációra a IX. kerület, így elkészítették az ehhez szükséges dokumentumot, az akcióterületi tervnek hívott valamit (a képek, tervek innen származnak). Ebben elég sokat olvashatunk arról, hogy hogyan újítanák fel a Gát utca-Márton utca környékének házait. Hivatalosan ezt a projektet József Attila Tervnek nevezik, mivel ezen a területen van József Attila szülőháza is.

Az eddigi gyakorlathoz hasonlóan a sok kicsi, fürdőszoba nélküli lakásból kevés nagy, összkomfortos lakást alakítanak ki, általában a tetőtér beépítésével és elég sok esetben emeletráépítéssel. A tervek alapján ez utóbbiak nem olyan magas színvonalúak, hozzák a pesti átlagot. Nekem legalábbis nagyon szúrja a szemem, amikor a tető teljesen rálóg az ablakra. Biztos sokba kerülne egy kreatívabb építész, meg konzervatívak vagyunk ugye, akkor jó lesz ez is. Annyira nem vészes, de kihagyott lehetőségnek tűnik.

előtte - utána

Viszont van sok ház, ami nem kap emeletet, csak tetőtérbeépítést és a homlokzat szépen megújul (remélhetőleg nem dryvit vakolattal..). Ilyen a Gát u. 3-5. is, ahol József Attila született és ahol emlékszobája most is látogatható.

A földszintes házakra pedig a buldózer vár, mint korábban is a program során. Hiába van nekik szép zöld kertjük - egyébként a többi ház hátsó szárnyainak a helyén lesznek új zöld kertek, így pl. a Márton utca 8/a-nak is:

A pályázat egyébként némileg kétséges: 3 milliárd forintot remélnek, ami azt jelenti, hogy kiemelt projektre pályáznak, ehhez pedig kormánydöntés kell. És hogy mennyire lenne ez "szociális" városrehabilitáció, itt egy idézet a február 2-i testületi ülésről:

"Emődy Zsolt: A 3 milliárd Ft-ba az elhelyezési költség nincs benne? Fontos kérdés.

Paál Kálmán: A lakók legnagyobb része pénzt fog választani.

Emődy Zsolt: Úgy látom, túlzott mértéket ölt a „népmozgás” a rehabilitáció kapcsán. A bizottságnak van határozata arról, hogy szociológiai tanulmányt szeretne látni. Kb. 80 százaléka választja a pénzbeni megváltást."

Ettől függetlenül tényleg kell kezdeni valamit azzal a területtel, és ez magántőkéből nem fog menni. Viszont a IX. kerületben már annyira üzleti szemléletűvé lett bejáratva a városrehabilitáció (és ebből szempontból tényleg kivételesen sikeres példa, főleg Budapesten belül), hogy a szociális szemponttal nem igazán tudnak mit kezdeni. Van néhány betervezett intézkedés a programban, de látszik, hogy ezek nincsenek még kidolgozva. A szomszéd kerületben a Magdolna programban sem minden tökéletes, de ott azért több törekvés látszik (valószínűleg rosszabb is a "lelkiismeretük" a Corvin Sétány c. dózerkampány miatt).

Falanszterland

Egy másik fotóbeszámoló, ezúttal a Corvin Sétányról. Szépen épül a VIII. kerületi falanszter, a képek mindent elmondanak. Fura egy hely lesz ez, az ember már a Körúton túl jár, kifelé tart a belvárosból, és akkor hirtelen ott találja magát egy szigorú, amerikai városok központjára emlékeztető negyedben.

Először a Vajdahunyad utca két irányból. Vicces a csíkozás a második képen, próbálja oldani a felületet, de nagyon nem sikerül neki.

Ez pedig a Futó utca. Az erkélyek kicsit feldobják a képet, kérdés, hogy mikor kapnak napot.

Itt a komplexum bejárata, ez még viszonylag hívogató. Nagyon menő mostanában a rozsdásított felület, nekem tetszik is, de itt mintha nem tudná, hogy hogy kerül ide.

És itt pedig hátulról, a sétány felől. Ha túljutottál a három utcán átívelő üvegtetős plázán, és még életben vagy, megpihenhetsz a sétányon. Lehet, hogy még így hóval borítva a legjobb. Kicsit lakótelep-fíling, de van utcavonal, többszörösen előnevelt fák, meg minden. Talán a két oldalon levő lakóházak udvaraira is szabad lesz a bejárás, ami kicsit bővíti a lehetőségeket. Reméljük, így lesz.

Mögötte egyelőre a puszta, meg tűzfalak...

A végére néhány hangulatkép: a terület szélén levő új irodaházról, illetve a korábban épült Práter utcai önkormányzati bérházról. Ezekbe kicsit több fantázia szorult, mint a sétány épületeibe, főleg a homlokzatok tükröződései érdekesek. Az irodaház a vitorláival, és a fákat mintázó rajzolattal, a lakóház pedig a napsütésben játszó kerámiaburkolatával.

Ferencvárosi saláta

Kezdek átmenni 9ker blogba, de ha egyszer ott annyi minden történik. Egyébként nyócker-lakos vagyok, de itt nehéz felvenni a versenyt a piacvezetővel ;)
Pedig elvileg nem sok minden köt a kilenchez, hacsak az nem, hogy ott jártam egyetemre.

Tehát, egy kis ápdét az itt folyó átalakulásokról.

Először egy ház a Mátyás utca-Imre utca sarokról, amiről azt lehetett hinni, hogy lebontják, de csak kibelezték, valamikor a Corvinus új épületének építésekor. Úgy néz ki, mint egy római kori rom, egyébként szép arányú épület lehetett - csak pont a sarokrész hiányzik.

Elvileg a Budapest Music Center költözik bele, csak ez már húzódik egy ideje, építkezésnek semmi nyoma. Kíváncsi lennék egyébként az átalakítás/felújítás terveire, de még sehol nem láttam őket.

Ellenben felfedezhető benne egy entellektüel street art alkotás. Kár, hogy a sorok eleje nem látszik, mert így nem sok értelme van.

Belvárosékra reagálva, a Markusovszky tér (park?) jelenleg ilyen képet fest, látszólag a felújítás elindult. Most a hótól nem látszik, hogy a föld már fel van túrva, a felső réteget eltávolították. A szálloda viszont, ami miatt a Kultiplexet lebontották, eléggé a jövőbe vész (a tervtanácson mondjuk eléggé kiosztották).

Utána a park elméletileg így fog kinézni:

Aztán egy friss díszburkolat a Páva utcából, jelentősen megszépült a Holokauszt Múzeum környéke. Itt egyébként volt egy hazánkban ritka fordulat, a tervek elkészülte után a lakók kifogásolták a parkolók számát, így ripsz-ropsz kivettek néhány növénykazettát belőle, ahova bepasszíroztak még parkolóhelyeket. Éjjenek az ótók, pusztujjon a ződ. Érdekes, hogy néha milyen rugalmasan tudnak reagálni a lakossági igényekre...

Látványosan épül a bálna is a Duna-parton, annak ellenére, hogy a tervező szerint az ő segítsége nélkül márpedig nem fognak tudni bálnát építeni. A honlapon ilyenek vannak, hogy nyitás 2010 nyarán... Egy ismerősömtől meg pl. most kérnek ajánlatot burkolatra, de azért ez az idei nyári nyitás korainak tűnik.

Végül közelről is felfedeztem magamnak az Erkel utca 18-at. A tetőnél valami rohad, de ezért nyilván nem kellene lebontani.

A házzal szemben pedig egy fura garázsbejáró van. Olyan, mintha az utcáról nem lehetne behajtani, legalábbis autóval nem, csak motorral és biciklivel. Ámde ha jól megnézzük, az egyik poller (aka Demszky-karó) valójában mobil. Igényes megoldás, de vajon mi indokolja? Rendszeresen odaparkoltak a bejárat elé?

Eltűnő házak a IX. kerületben

Elég érdekes dolgokra derülhet fény, ha az ember önkormányzati előterjesztések között kutakodik. A ferencvárosi önkormányzat városfejlesztési bizottsága most egy összetett ingatlanügyletre készül. Ez úgy indult, hogy lebontottak két önkormányzati épületet a Ráday és a Lónyay utca között, hogy ott majd egy befektetővel építtessenek új épületet a hivatalnak. Most már nem így gondolják, inkább eladják a telket. Helyette kinézték a (bezárt) Schöpf-Mérei Kórházat erre a célra, viszont az a fővárosé. Nosza, adjunk nekik érte pár telket cserébe. Ám az egyiken, az Erkel u. 18. számún sajnos egy 1860-as években épült romantikus ház van (amelyhez hasonlókból egyre kevesebb van), helyi védettséggel, viszont áradni üresen kéne. Mi sem egyszerűbb, mint a védettséget levenni róla, majd lebontani. Erről holnap, kedden 16.00-kor fog szavazni a városfejlesztési bizottság, és nem vagyok meggyőződve arról, hogy ellenezni fogják...

Az előterjesztés