Hírek képekben

Gyors fotóséta az Üllői út környékén, történt pár változás mindkét oldalán.

Egy kis emlék a Márton utca 10-nek. Ilyen volt...

Ilyen lett...

Tehát a fákat megtartották a tömb közös parkja részére, ami azért elég jó pont.

Épül a SOTE kollégiuma a Lenhossék-Tűzoltó-Márton-Üllői tömbben:

Felújított ház, egy kis összehasonlítás. A bal oldali szép lett (figyeld a tornyot!), a jobb oldali félbemaradt.

Egy másik felújítás (Balázs Béla u. 5.). A szomszédját (3.) ugye lebontották.

Tetszik ez a kerítészöld ablakkeret, olyan vidékies, mint amilyen ez a kerület is volt 15-20 éve..

Pár kép a Corvin Sétányról. Épültek kerékpártárolók, méghozzá P betűk feketében! (10 db egyébként)

Az ideiglenesen parkosított terület egész korrekt képet ölt a virágokkal:

A Futó utca egy szintben és finoman elhúzva keresztezi a sétányt:

Shared space

Hosszú évek óta jelent megoldhatatlannak tűnő problémát az autók járdán parkolása. Mostanra már a Nemzeti Közlekedési Hatóság (NKH) is megelégelte az áldatlan állapotokat. Felülvizsgáltatja a fővárosi parkolóhelyeket, mivel hamis adatokat adtak meg a parkolóhelyek kialakításakor. A  Fővárosi Blog, a Retek Blog, az Egypár blog, a 6ker blog, a 8ker blog és a Városi metamorfózisok blog közös akcióval hívja fel a figyelmet a problémára.

* * *

A shared space (normális fordítását még nem hallottam) a közlekedésszakmában azt takarja, amikor a közlekedési módok (gyalogos, autós, kerékpáros, stb.) egy térben, elválasztás nélkül vannak együtt. Német és holland kisvárosokban vannak erre kísérletek, és egyébként nagyon szimpatikus elv, arra készteti a szereplőket, hogy figyeljenek egymásra, és valóban csökkenti a baleseteket.

Budapesten is alkalmazzák ezt az elvet, mégpedig olyan módon, hogy mivel axiómaként a szent úttestet autón kívül más nem érintheti, a járda lép elő shared space-szé. Ide festik fel a bicikliutakat és a parkolóhelyeket. Gazdagabb kerületek gondosan előkészített tervek alapján előzékenyen át is építik a járdaszegélyt, hogy könnyebben felállhassanak az autók, a gyalogosok pedig boldog akadályversenyben vehessenek részt, amelyben eldőlhet, hogy derékbőségtől függően ki fér el a lökhárító és a fal között. Ebben a II. és IX. kerület jár elöl, legalábbis a képek tanúsága szerint.

IX. Vaskapu u.

A járda ezáltal közös térré változik, amit mindenki használ, és mivel általában nem túl széles, sokkal közelebb hozza egymáshoz az embereket, mint a németek béna próbálkozásai. Büszkék lehetünk fővárosunkra!

II. Kis Rókus u.

A II. kerületi projekt különösen aranyos: a kerületi honlap szerint "a gyalogosok biztonságosabb és kényelmesebb közlekedése érdekében megszűnt a parkolás az utca Millenárissal szemben lévő oldalának Fény és az Ezredes utca közé eső szakaszán". Cserébe a Millenáris felőli oldalon pedig megszűnt a gyalogos közlekedés. Köszönjük. A Millenáris Parkban amúgy is túl sok babakocsis van, ott tobzódnak a játszótérnél, nehogy már még többen legyenek.

VIII. Somogyi Béla u.

Helyzetjelentés, Tűzoltó utca

Elkezdett épülni az ALDI a Trafóval szemben a régi lovardában. Egyelőre korrektnek tűnik minden. Kíváncsi vagyok, mi lesz ezekkel a szép ipari ablakokkal.

Az önkormányzat közben azon tanakodott sokat, hogy a Trafó, illetve a park irányából milyen széles gyalogos bejáratot engedélyezzen. A kért 6m-ból 3m lett, mondván, hogy túlságosan terhelné a parkot a gyalogos forgalom.

A leleplezés

Íme a 2 dimenziós ház leleplezése, Lujkának ajánlva:

Láthatatlan átalakulások

A mostani poszt egy kis kitérő a makrokörnyezetből a mikrokörnyezetbe.

Az, hogy hogyan változik a városkép, elég könnyen nyomon követhető, főleg ha közvetlen környékünkről van szó. Azért az feltűnik, ha lebontanak vagy felújítanak egy házat, átépítenek egy utcát. Ami viszont kevésbé látható, az a privát szférák, vagyis a lakások átalakulása, pedig ez is ugyanolyan érdekes lehet, csak kicsiben. Ráadásul itt sokkal jobban tükröződik az emberek egyéni ízlése, bár az esetek többségében elég lehangoló tud lenni. Erről jó képet lehet alkotni az ingatlanhirdetések alapján, és Urbanista barátunk sokat segít nekünk ebben.

Nekem viszont volt szerencsém az utóbbi időben belülről látni jópár kész, vagy majdnem kész, elég jó ízléssel felújított lakást. Az apropó az ott lerakott burkolat volt, egy ismerősöm ugyanis cementlapgyártással foglalkozik (tegyük hozzá, az országban egyedül van ezzel), én pedig lelkes lakásfelújítóként és építészetmániásként elkísértem, mikor a referenciákat fotózta.

Ennek a burkolatnak nagyon erős a szimbolikája, hiszen 100 éve szinte mindenhol ezt használták (ld. régi bérházak lépcsőházai), de azóta elfelejtették, az iparág kihalt. Így ha most raknak le ilyet egy régi ház lakásában akár régi stílusú mintázattal, akár modernebb megközelítésben, az nekem valahogy olyan, mintha lenne egy folytonosság a múlttal. Amellett, hogy hihetetlen jól néz ki, és a színek/minták gyakorlatilag szabadon választhatók. Az árán persze sokan meglepődnek, mert hát ezek a lapok egyenként készülnek egy műhelyben, és ez nem teszi olcsóvá. De amúgy úgy láttam, nemcsak milliomosok rendelnek belőle, hanem átlagos jövedelműek is, akár csak pár négyzetmétert a fürdőbe, konyhapultra.

Íme néhány kép ezekről a lakásokról. Kissé egyoldalúak a fotók, mert a burkolatra koncentrálnak, de azért a lényeg látszik. Az első lakás tulajdonosa odáig ment, hogy a fogantyúkat is ebből vágatta le (ami kissé extrém, de ötletes). A lakásról pedig tudni kell, hogy gyönyörű szecessziós nyílászárókkal és cserépkályhával rendelkezik, és ehhez illeszkedik a korabeli minta alapján előállított cementlap.

A képen levő barna-fehér-zöld lap bontott anyag, mellette a sima zöld új gyártású.

Ez itt fémbetétes cementlap. Na ilyen végképp nem volt 100 éve, hát most van, és elég jól néz ki.

Végül becsempésztem ide a saját konyhámat is, bár ezzel még lesz munka (küszöb, meg ilyenek).

Rejtett dimenziók a Gönczy Pál utcában

A minap a Nagycsarnok melletti Postával szemben láttam ezt a házat, ahol a 3. emelet csak egy vékony falból áll. Persze valójában nem, de azért jól néz ki, úgyhogy megörökítettem. A bal oldalon levő sarokház meg csak azért érdekes, mert ez a homlokzata 33 (!) tengelyes (gyk: ennyi ablak van egy emeleten). Ez már tényleg a kaszárnya kategória, de legalább az utca hosszában nyúlik el, és nem egy sötét udvarban.

Kiruccanás - Brüsszel

A blog történetében először kimozdulok Budapestről. Ezt már az elején sem zártam ki, és mivel más példákból sok érdekeset lehet tanulni, ezért azt gondolom, hogy nem elvetendő ez.

A kimozdulás helyszíne Brüsszel, ahol 3 évet éltem, tehát viszonylag ismerem, és azóta is járok ott kb. évente egyszer, mint ahogy most is, úgyhogy tudom követni a dolgokat, legalábbis ami építészetileg történik. Számomra a két legfontosabb átalakulás közül az egyik az, ami az európai negyedben történik: itt az Európai Parlament bővítése mellett az eddig üres területekre, illetve régebbi házak helyére új lakóházak épülnek. Ez utóbbi akció nagyon is szándékosan azt célozza, hogy az irodákkal telerakott városrész kicsit élőbb legyen.

Műholdkép 2001 vs. 2009. A bal oldalon a hosszan elnyúló épület a lefelé néző fejjel a Parlament, középen a sokudvaros a Tanács, jobb oldalon a négyágú csillag alakú a Bizottság épülete. A fenti íves vonal a vasútvonal, alatta pedig az egyetlen épen megmaradt utca - 40 éve ez a környék is ilyen 1-2 emeletes házakból állt. A tó mellett jobb oldalt látható az üres telek, ahol most lakások épülnek. Megfigyelhető az is, hogy a jobb alsó sarokban levő 60-as évekbeli irodatömb kicserélődött (pár éve az egészet lebontották, és nemes egyszerűséggel építettek egy újat).

Az Európai Parlament legutóbbi bővítése azért érdekes, mert egybefonódott a Bruxelles-Luxembourg nevű pályaudvar felújításával. A pályaudvar már korábban a föld alá került, a régi épület pedig (amit a bontás ellen tiltakozók anno besquattoltak, sikerrel) a parlament része lett valamilyen reprezentatív funkcióval.

Az állomás mostani főbejáratát is a parlament egyik épülete veszi körbe, sőt, az irodák a föld alá is lenyúlnak. Így aztán simán lehet, hogy az irodád mellett 2 méterrel éppen egy vonat suhan el a fal túloldalán. Az épületek között pedig egy óriási gyalogos tér jött létre - igaz, kicsit sivár, egyfajta ellentettje a régi állomásépület túloldalán levő pezsgő Place de Luxembourgnak.

A nagy lakásépítési projekt pedig a Parlament és a Tanács közötti üres területen indult be. Ezen a sarkon sokáig csak ez a ház állt, ami valamiért megmaradt. Most kapott társakat.

Itt a park mellett is üres volt a sarok, a toronyház helyén pedig üres telek volt.

Ez pedig egy érdekes fejlesztés, itt a régi házak egy részét lebontották, másik részük (amit nem tudtak felvásárolni) megmaradt, és az új "lakópark" amőbaszerűen épült fel, kitöltve az üres telkeket.

A másik átalakulás kisebb léptékű, de egyrészt nagyon sokáig tartott, másrészt már kész van, harmadrészt óriási hatással volt az emberek ottani térhasználatára: ez a Place Flagey felújítása. A Place Flagey-ról nekem mindig a Móricz Zs. körtér jut eszembe: kb. kör alakú, hasonló házak veszik körbe, van sok villamos, van mellette tó. Ennek a térnek a helyén kb. 15 évig folyamatos építkezés folyt, a tér alá építették ugyanis Brüsszel egyik záportározóját. Az itt lakók már lassan megszokták a port és a palánkokat, és ezért szinte pozitív sokk lehetett a teljesen egybefüggő gyalogos(-kerékpáros) felület átadása. A környék amúgy is népszerű, mert itt van a Flagey kultúrházszerűség és a Café Belga, amik igen jó helyek. A tér mai hangulatáról beszéljenek a képek:

Van még egy dolog, amiben sokat változott a város: egyre többen bicikliznek. Itt Budapesttel ellentétben leginkább felülről jövő ösztönzésre történt, hiszen gyakorlatilag mindenhol kerékpársávok, tárolók épültek, kiépítették a bérbiciklirendszert, amit aztán lassan elkezdtek használni. Ez itt az Európai Parlament, ahol viszont nem nagyon van kívül biciklitároló, de úgy tűnik, ez senkit nem zavar...

Még így is óriási dugók vannak, mert itt nagyon nehezen szállnak ki az autóból: mivel a lakóházak kicsik, 2-3 lakásosak, van előttük hely parkolni, a munkahelyen pedig van mélygarázs. A tömegközlekedést most próbálják felfuttatni, de azért van mit rajta javítani. Pl. a reggeli gépemhez alternatív eljutási módot kell találnom, mert olyan korán nem jár a metró.