2009. február 7., szombat

Pest ledózerolt városközpontja

Most egy korábbi átalakulásról, szóval kicsit vissza az időben. Kisebb képzavar, ugyanis 1900 körül még nem nagyon voltak dózerek (?), márpedig most erről az időszakról lesz szó.

Többen tudják, többen meg nem, hogy Pestnek is volt egykor egy régi központja főtérrel, városházával meg mindennel, ami egy középkori eredetű városnak szokott lenni. A XIX. század végén aztán elkezdett rohamléptékben duzzadni a város. Hogy ennek formát is adjanak, először kiépült az Andrássy út, majd a Nagykörút, amik jellegzetes képviselői ennek a kornak. Így egyelőre az akkori Fő tér (a mai Március 15. tér környéke) megúszta. Amikor viszont a Lánchíd és a Margit-híd után elhatározták az Erzsébet-híd megépítését is, azt összekötötték egy afféle "városrehabilitációval". Ez azt jelentette, hogy a hídfő 3-400 méteres körzetében szinte minden épületet a földdel tettek egyenlővé, és új utcavonalakat alakítottak ki, hogy a Hatvani utca (ma Kossuth L. u.-Szabadsajtó u.) viszonylag egyenesen juthasson fel a hídra. A pusztítást csak a Belvárosi plébániatemplom úszta meg, ill. a terület szélein a Péterffy-palota (Százéves étterem) és az Irányi utcában egy lakóház.

Így nézett ki a környék 1758-ban (sajnos most nem találtam XIX. századi térképet, ill. ami van, az lefagyasztja a gépet):


És így nézett ki az átalakítás után, azaz ma is:



Az egykori Búza, majd Rózsa tér/Sebestyén tér kelet felől fotózva (itt most az MKB Bank épülete van). Ez az egyik kedvenc képem a régi Pestről, nagyon egyedi hangulatú tér lehetett.


A Fő tér a régi Városházával észak felől fotózva (itt most a piaristák épülete van). Kérem, ez városháza. Nem a mostani, ami ugye kaszárnyának épült, meg a Váci utcába beszorított Újvárosháza épülete.


Ez pedig alant egy olyan térkép, amin a színezés azt mutatja, mikor épült az adott ház (saját készítés egy telekrajzos alaptérkép felhasználásával). Halványsárga az 1800 előtti, sárga az 1800-1850 között, piros az 185-75 között, bordó az 1875-1900 között, narancs az 1900-1925, zöld az 1925-45, kék az 1945-65, világoskék az 1965-2000 között és lila a 2000 után épült ház:


Látszik, hogy annak ellenére, hogy ez volt a város központja, szinte alig van 1875 előtti ház (a bordók is inkább 1890 körüliek), gyakorlatilag teljesen átszabták a terepet. Új utcák és terek alakultak ki, már nem az akkori elképzelés szerint "egészségtelen, szűk középkori", hanem széles, elegáns nagypolgári stílusban. Ami nem feltétlenül értéktelenebb, és a Ferenciek tere egész jól sikerült, mégis sok érték veszett el ezen a környéken.

Jó lenne, ha többen tudnának erről, én pl. tablókat/hologramnézegetőket helyeznék el különböző helyeken, amiket megnézve el lehetne képzelni, hogy hogyan is nézett ki az adott hely 200 évvel azelőtt. Klösz György fotói erre kitűnően alkalmasak.

Felmerülhet (és fel is merült) többekben az is, hogy egyes tereket (pl. a Fő teret) visszaállítsanak. Ez elviekben akár lehetséges is lenne, bár elég sokba kerülne a bontások miatt, és szerintem nem vagyunk ilyen gazdagok. Elégedjünk meg azzal, hogy a jelenlegi utcaképet valahogy rendbe szedjük, az sem lesz könnyű, ha pl. a Ferenciek terére gondolunk.

2 megjegyzés:

  1. jó kis írás, engem érdekelnek az ilyen milyen-volt-ahol-élünk dolgok végül is.
    a hologramos móka meg jó lenne, ehhez kicsit hasonló Czene Márta ötlete, aki a MobilNet című egyetemi pályázatra talált ki egy ilyen közösségi megoldást (itt lehet róla olvasni - a lap alján).

    VálaszTörlés
  2. Nahát, őt ismerem bolyairól, együtt "végeztünk".

    VálaszTörlés