Székesfehérvár esélyei mint élhető város: magas labdák

A blog ezúttal Budapesten kívülre tekint, mégpedig a szerző gyerekkori városába, Székesfehérvárra. Egy olyan városba, ami a fővároshoz való közelsége, annak "elhomályosító" hatása miatt sokszor háttérbe szorul - tény, jelentősége nem ér fel az öt nagyobb egyetemvárosnak vagy régióközpontnak tekintett városéval (Debrecen, Miskolc, Pécs, Szeged, Győr). Sok más kedvező adottsága miatt viszont mégis érdemes foglalkozni vele - erről fog szólni ez a poszt.

Mit érdemes tudni Fehérvárról? Közepes nagyságú magyar város, és sok dunántúli városhoz hasonlóan egy kis barokk központ köré épült a XX. századi iparváros, a központhoz közeli részeken sok lakóteleppel, amelyeket egy kertváros-gyűrű vesz körbe. Néhol megmaradt a hagyományos külvárosi, földszintes beépítés is a belváros közelében is (pl. Felsőváros vagy a Malom utca környéke).

Kompakt város

Fehérvár országos összehasonlításban viszonylag jól teljesít népsűrűségben. Bár a kertvárosi területei és ipari zónái kissé terjengősek, nem érik el Debrecen vagy Kecskemét szintjét, és a város lakóinak túlnyomó része a városközpont 5 km-es körzetén belül lakik.

Népsűrűség néhány magyarországi városban, fő/km2

Ez azt jelenti, hogy a város kompaktnak mondható, vagyis elviekben a helyváltoztatások nagy része gyalog és kerékpárral is teljesíthető. Elviekben, hiszen a kényelem nagy úr, ráadásul itt az országos átlagnál magasabbak a jövedelmek, így egyre többen járnak autóval. Ennek orvoslásán a városvezetés - amikor éppen nem parkolókat épít - gőzerővel dolgozik, és a következő években jelentős fejlesztések várhatók kerékpárügyben. Láthatóan a közúti terhelést is igyekeznek némileg visszafogni a feleslegesen széles utak átépítésével, bár a kommunikáció e tekintetben legalábbis óvatos. Várhatóan viszont mindez még nem lesz elég ahhoz, hogy érdemben változtasson a lakók közlekedési szokásain: ahhoz kell a buszközlekedésen is fejleszteni, a parkolási díjakat is érdemes átgondolni, és javasolt kihasználni a technológiai újítások adta lehetőségeket pl. egy közbringarendszer kiépítésével.

A város adottságai a fentiekhez mindenképpen kedvezőek, hiszen szintkülönbség alig van, a távolságok nem nagyok, és szerencsére a város közterei is emberi léptékűek maradtak.

Az alábbi ábrán megfigyelhető a város szerkezete, a színek a különböző funkciójú/jellegű területeket jelölik. Sötétnarancs a hagyományos belváros, körülötte naranccsal láthatók a városias beépítésű egyéb területek, élénkebb sárgával a hagyományos kertvárosi területek, és halványsárgával az új kertvárosi területek. Rózsaszínnel láthatók a lakótelepi jellegű zónák, halványlilával az intézményi-kereskedelmi-sport területek és lilával az ipari-munkahelyi területek. Sötétebb zölddel a jelenlegi zöldterületek, közparkok és halványabb zölddel a potenciális/tervezett zöldterületek. Zöld vonallal a potenciális zöldutak.



Karnyújtásnyira a természettől

A kompaktság mellett Székesfehérvár abból a szempontból is szerencsés, hogy a városközpont, illetve a sűrűn lakott zónák közvetlen közelében található több olyan terület, amely jelenleg is természetvédelem alatt áll, vagy zöldterületként hasznosítható (a fenti ábrán zölddel, ill. halványzölddel). Ezáltal nagyon sok városlakónak biztosítható a zöldterületi rekreáció akár gyalogos távolságban is lakóhelyüktől: a valóságban ez számos esetben minőségibb zöldfelület-használatot jelent, mint a hatalmas csábítást jelentő, a város kereteit szétfeszítő családi ház a zöldben opció.

A városon belüli rekreációra a legújabb példa a frissen elkészült Sóstói Természetvédelmi Terület és tanösvény, amely a belvárostól mindössze 2 km-re várja a kikapcsolódni vágyókat. Az, hogy egy megyeszékhely városközpontjához ennyire közel van egy hatalmas területű, vizes élőhelyként is funkcionáló természetes terület, szinte teljesen egyedülálló adottság (és azért is értékes, mert Magyarország az egykor kiterjedt vizes élőhelyek elpusztításának egyik legszomorúbb példája az egész világon). A teljes egészében rehabilitált terület részben emelt pallókon, részben zúzottköves gyalogúton járható be különböző tanösvényeken.

A sóstói tanösvény a Kócsag-toronyból nézve.

A városnak további tervei is vannak, elsősorban a Palotavárosi tavak környékén, amely már most is közparkként funkcionál, ám a Fehérvár Tüdejének elnevezett projekt keretében az önkormányzat további kb. 300 hektár, jelenleg szántóként használt területet kíván megvásárolni a tavak és a Gaja-patak között, hogy azt közparkká fejlessze. Ez mindenképpen üdvözlendő, de kérdés, hogy milyen típusú közpark a cél: minél intenzívebb az ugyanis, annál több fenntartást (öntözés, kaszálás) kíván meg, és az egyre aszályosabb években ez fokozódó mértékű közpénzfelhasználást jelent. Azon kívül, hogy közelebb áll a természeteshez, ezért is megfontolandó a leendő park minél nagyobb részének extenzív módon való kialakítása (önfenntartó növényzet, ritkább kaszálás), illetve olyan funkciók beépítése, amely pluszt jelent a városlakók rekreációja, környezeti nevelése szempontjából. Ilyen lehet például egy városi farm, amely számos nyugat-európai városban szolgálja a fiatalok (és a felnőttek) ismerkedését a mezőgazdasággal testközelből.

Az inkább klasszikus városi közpark Halesz mellett a Rózsaliget melletti Csónakázó-tó és a Bregyó közi sportkomplexum szintén számos értéket rejt a zöldterület-hasznosítás kapcsán: itt még felfedezésre vár a terület mögötti erdő, amely magába foglalja a Gaja-patak ágának völgyét is.

További potenciált rejthet a Szent Flórián körút melletti, vizenyős terület a TESCO-val átellenben, amely szintén inkább zöldterületnek alkalmas, mint bármi másra. Szintén megfontolandó a Fűtőerőmű rehabilitálásra szánt területének legalább részben ez irányú felhasználása - parkolóhelyek helyett.

A zöldterületek mellett komoly városi igényt elégíthetnek ki a zöldfolyosók (zöldutak), amelyek elsősorban a Fehérvárt érintő vízfolyások mentén alakíthatók ki (a városi zöldutakról itt olvasható egy összefoglaló cikk). Sajnos ezek egy része még jóval korábban a föld alá került, és jelentős beruházás lenne ezek kibontása, ugyanakkor a nyitott részek felhasználása is rejt magában potenciált.

Jelentősebb környezetpusztítás nélkül, de gyaloglásra, kerékpározásra alkalmasabbá téve ilyen városi zöldút lehet az Aszal-völgyi vízfolyásnak a városhatártól egészen a megyei kórházig tartó része (felfűzve a Bory várat és a Halesz parkot), a Gaja-patak ága a Fecskeparttól a Rózsaligeten át egészen a Palotavárosi tavakig, illetve kakukktojásként a Fűtőerőmű nemrég felszámolt iparvasútja a vasútállomás és a Víziváros között (ld. a fenti képet).

Szerencsés találkozások

Székesfehérvár nemcsak a rengeteg, városba települt cég iparűzési adójának köszönhetően van jó helyzetben, más projektek is pozitívan érinthetik a közeljövőben a várost.

Az egyik ilyen a (kissé rétestésztaként húzódó, de lassan építési engedélyt kapó) intermodális csomópont, amely ugyan a legtöbb megyeszékhelyt érinti, és fontos hozadéka lesz a vasút-busz átszállások kulturált mederbe helyezése, itt azonban egyúttal egy elkerülő utat is magával hoz, amely felszabadíthatja a vasútállomás előtti területet - amennyiben a város okosan kezeli a helyzetet és az autóforgalom áthelyeződését a régi útvonal vonzerejének csökkentésével is segíti.

A másik ilyen pedig a Budapest-Balaton kerékpáros útvonal, amely mivel keresztülvezet a városon (egészen pontosan a Budai út-Lövölde út-Horvát István utca-Hosszúsétatér-Csíkvári út-Batthyány utca-Balatoni út útvonalon), hozzájárul egy fontos kerékpáros tengely nemzetközi színvonalon, külső forrásból való kiépüléséhez, és ezáltal a kerékpározás Fehérváron belüli helyzetének javításához.

Veszélyes folyamatok

A korábbiakból kiderül, hogy a város adottságai jók, és ezek közül néhányat kihasználni látszik a városvezetés, viszont ne feledkezzünk meg a negatív folyamatokról sem: a belső területeken való folyamatos parkolóépítések mellett mind a lakófunkció, mind az ipari-kereskedelmi funkciók folyamatosan további területeket kebeleznek be a város szélein, ezzel szétterítve a várost, növelve a burkolt felületek arányát, és csökkentve az élővilág lehetőségeit. Ez a leglátványosabban az ALCOA alumíniummű és a lovasberényi vasútvonal között történik éppen: az alábbi GIF-en az látható, hogy 2014 és 2018 között hogyan "ették meg" az ipari épületek a korábbi szántót. És hogy ne maradjon üresen a terület északi része sem, a város itt tervezi felépíteni az új multifunkciós csarnokot - ami nem biztos, hogy a legjobb helyválasztás volt.

A lakóterületek rákos sejtként való terjeszkedése pedig elsősorban Maroshegyen figyelhető meg. Nagyon fontos, hogy ezekre odafigyeljen a város, ugyanakkor országos tendencia (ismét) az olcsóbb, városközponttól távoli telkek hasznosítása a lakosság részéről.

Összefoglalva: hajrá Fehérvár, jók az esélyeid, csak kissé okosabban kellene bánni ezekkel.