Székesfehérvár esélyei mint élhető város: magas labdák

A blog ezúttal Budapesten kívülre tekint, mégpedig a szerző gyerekkori városába, Székesfehérvárra. Egy olyan városba, ami a fővároshoz való közelsége, annak "elhomályosító" hatása miatt sokszor háttérbe szorul - tény, jelentősége nem ér fel az öt nagyobb egyetemvárosnak vagy régióközpontnak tekintett városéval (Debrecen, Miskolc, Pécs, Szeged, Győr). Sok más kedvező adottsága miatt viszont mégis érdemes foglalkozni vele - erről fog szólni ez a poszt.

Mit érdemes tudni Fehérvárról? Közepes nagyságú magyar város, és sok dunántúli városhoz hasonlóan egy kis barokk központ köré épült a XX. századi iparváros, a központhoz közeli részeken sok lakóteleppel, amelyeket egy kertváros-gyűrű vesz körbe. Néhol megmaradt a hagyományos külvárosi, földszintes beépítés is a belváros közelében is (pl. Felsőváros vagy a Malom utca környéke).

Kompakt város

Fehérvár országos összehasonlításban viszonylag jól teljesít népsűrűségben. Bár a kertvárosi területei és ipari zónái kissé terjengősek, nem érik el Debrecen vagy Kecskemét szintjét, és a város lakóinak túlnyomó része a városközpont 5 km-es körzetén belül lakik.

Népsűrűség néhány magyarországi városban, fő/km2

Ez azt jelenti, hogy a város kompaktnak mondható, vagyis elviekben a helyváltoztatások nagy része gyalog és kerékpárral is teljesíthető. Elviekben, hiszen a kényelem nagy úr, ráadásul itt az országos átlagnál magasabbak a jövedelmek, így egyre többen járnak autóval. Ennek orvoslásán a városvezetés - amikor éppen nem parkolókat épít - gőzerővel dolgozik, és a következő években jelentős fejlesztések várhatók kerékpárügyben. Láthatóan a közúti terhelést is igyekeznek némileg visszafogni a feleslegesen széles utak átépítésével, bár a kommunikáció e tekintetben legalábbis óvatos. Várhatóan viszont mindez még nem lesz elég ahhoz, hogy érdemben változtasson a lakók közlekedési szokásain: ahhoz kell a buszközlekedésen is fejleszteni, a parkolási díjakat is érdemes átgondolni, és javasolt kihasználni a technológiai újítások adta lehetőségeket pl. egy közbringarendszer kiépítésével.

A város adottságai a fentiekhez mindenképpen kedvezőek, hiszen szintkülönbség alig van, a távolságok nem nagyok, és szerencsére a város közterei is emberi léptékűek maradtak.

Az alábbi ábrán megfigyelhető a város szerkezete, a színek a különböző funkciójú/jellegű területeket jelölik. Sötétnarancs a hagyományos belváros, körülötte naranccsal láthatók a városias beépítésű egyéb területek, élénkebb sárgával a hagyományos kertvárosi területek, és halványsárgával az új kertvárosi területek. Rózsaszínnel láthatók a lakótelepi jellegű zónák, halványlilával az intézményi-kereskedelmi-sport területek és lilával az ipari-munkahelyi területek. Sötétebb zölddel a jelenlegi zöldterületek, közparkok és halványabb zölddel a potenciális/tervezett zöldterületek. Zöld vonallal a potenciális zöldutak.



Karnyújtásnyira a természettől

A kompaktság mellett Székesfehérvár abból a szempontból is szerencsés, hogy a városközpont, illetve a sűrűn lakott zónák közvetlen közelében található több olyan terület, amely jelenleg is természetvédelem alatt áll, vagy zöldterületként hasznosítható (a fenti ábrán zölddel, ill. halványzölddel). Ezáltal nagyon sok városlakónak biztosítható a zöldterületi rekreáció akár gyalogos távolságban is lakóhelyüktől: a valóságban ez számos esetben minőségibb zöldfelület-használatot jelent, mint a hatalmas csábítást jelentő, a város kereteit szétfeszítő családi ház a zöldben opció.

A városon belüli rekreációra a legújabb példa a frissen elkészült Sóstói Természetvédelmi Terület és tanösvény, amely a belvárostól mindössze 2 km-re várja a kikapcsolódni vágyókat. Az, hogy egy megyeszékhely városközpontjához ennyire közel van egy hatalmas területű, vizes élőhelyként is funkcionáló természetes terület, szinte teljesen egyedülálló adottság (és azért is értékes, mert Magyarország az egykor kiterjedt vizes élőhelyek elpusztításának egyik legszomorúbb példája az egész világon). A teljes egészében rehabilitált terület részben emelt pallókon, részben zúzottköves gyalogúton járható be különböző tanösvényeken.

A sóstói tanösvény a Kócsag-toronyból nézve.

A városnak további tervei is vannak, elsősorban a Palotavárosi tavak környékén, amely már most is közparkként funkcionál, ám a Fehérvár Tüdejének elnevezett projekt keretében az önkormányzat további kb. 300 hektár, jelenleg szántóként használt területet kíván megvásárolni a tavak és a Gaja-patak között, hogy azt közparkká fejlessze. Ez mindenképpen üdvözlendő, de kérdés, hogy milyen típusú közpark a cél: minél intenzívebb az ugyanis, annál több fenntartást (öntözés, kaszálás) kíván meg, és az egyre aszályosabb években ez fokozódó mértékű közpénzfelhasználást jelent. Azon kívül, hogy közelebb áll a természeteshez, ezért is megfontolandó a leendő park minél nagyobb részének extenzív módon való kialakítása (önfenntartó növényzet, ritkább kaszálás), illetve olyan funkciók beépítése, amely pluszt jelent a városlakók rekreációja, környezeti nevelése szempontjából. Ilyen lehet például egy városi farm, amely számos nyugat-európai városban szolgálja a fiatalok (és a felnőttek) ismerkedését a mezőgazdasággal testközelből.

Az inkább klasszikus városi közpark Halesz mellett a Rózsaliget melletti Csónakázó-tó és a Bregyó közi sportkomplexum szintén számos értéket rejt a zöldterület-hasznosítás kapcsán: itt még felfedezésre vár a terület mögötti erdő, amely magába foglalja a Gaja-patak ágának völgyét is.

További potenciált rejthet a Szent Flórián körút melletti, vizenyős terület a TESCO-val átellenben, amely szintén inkább zöldterületnek alkalmas, mint bármi másra. Szintén megfontolandó a Fűtőerőmű rehabilitálásra szánt területének legalább részben ez irányú felhasználása - parkolóhelyek helyett.

A zöldterületek mellett komoly városi igényt elégíthetnek ki a zöldfolyosók (zöldutak), amelyek elsősorban a Fehérvárt érintő vízfolyások mentén alakíthatók ki (a városi zöldutakról itt olvasható egy összefoglaló cikk). Sajnos ezek egy része még jóval korábban a föld alá került, és jelentős beruházás lenne ezek kibontása, ugyanakkor a nyitott részek felhasználása is rejt magában potenciált.

Jelentősebb környezetpusztítás nélkül, de gyaloglásra, kerékpározásra alkalmasabbá téve ilyen városi zöldút lehet az Aszal-völgyi vízfolyásnak a városhatártól egészen a megyei kórházig tartó része (felfűzve a Bory várat és a Halesz parkot), a Gaja-patak ága a Fecskeparttól a Rózsaligeten át egészen a Palotavárosi tavakig, illetve kakukktojásként a Fűtőerőmű nemrég felszámolt iparvasútja a vasútállomás és a Víziváros között (ld. a fenti képet).

Szerencsés találkozások

Székesfehérvár nemcsak a rengeteg, városba települt cég iparűzési adójának köszönhetően van jó helyzetben, más projektek is pozitívan érinthetik a közeljövőben a várost.

Az egyik ilyen a (kissé rétestésztaként húzódó, de lassan építési engedélyt kapó) intermodális csomópont, amely ugyan a legtöbb megyeszékhelyt érinti, és fontos hozadéka lesz a vasút-busz átszállások kulturált mederbe helyezése, itt azonban egyúttal egy elkerülő utat is magával hoz, amely felszabadíthatja a vasútállomás előtti területet - amennyiben a város okosan kezeli a helyzetet és az autóforgalom áthelyeződését a régi útvonal vonzerejének csökkentésével is segíti.

A másik ilyen pedig a Budapest-Balaton kerékpáros útvonal, amely mivel keresztülvezet a városon (egészen pontosan a Budai út-Lövölde út-Horvát István utca-Hosszúsétatér-Csíkvári út-Batthyány utca-Balatoni út útvonalon), hozzájárul egy fontos kerékpáros tengely nemzetközi színvonalon, külső forrásból való kiépüléséhez, és ezáltal a kerékpározás Fehérváron belüli helyzetének javításához.

Veszélyes folyamatok

A korábbiakból kiderül, hogy a város adottságai jók, és ezek közül néhányat kihasználni látszik a városvezetés, viszont ne feledkezzünk meg a negatív folyamatokról sem: a belső területeken való folyamatos parkolóépítések mellett mind a lakófunkció, mind az ipari-kereskedelmi funkciók folyamatosan további területeket kebeleznek be a város szélein, ezzel szétterítve a várost, növelve a burkolt felületek arányát, és csökkentve az élővilág lehetőségeit. Ez a leglátványosabban az ALCOA alumíniummű és a lovasberényi vasútvonal között történik éppen: az alábbi GIF-en az látható, hogy 2014 és 2018 között hogyan "ették meg" az ipari épületek a korábbi szántót. És hogy ne maradjon üresen a terület északi része sem, a város itt tervezi felépíteni az új multifunkciós csarnokot - ami nem biztos, hogy a legjobb helyválasztás volt.

A lakóterületek rákos sejtként való terjeszkedése pedig elsősorban Maroshegyen figyelhető meg. Nagyon fontos, hogy ezekre odafigyeljen a város, ugyanakkor országos tendencia (ismét) az olcsóbb, városközponttól távoli telkek hasznosítása a lakosság részéről.

Összefoglalva: hajrá Fehérvár, jók az esélyeid, csak kissé okosabban kellene bánni ezekkel.

A szállodaboom megérkezett a Mikszáth térre

A józsefvárosi tervtanács legutóbbi ülésének dokumentációjából az derül ki, hogy feléledt az a terv, amiről már régóta beszélnek a Mikszáth tér 3.-Szentkirályi utca 36. telek kapcsán. Ez egészen pontosan azt jelenti, hogy a korábban részben a Lumen Kávézónak, részben egy hostelnek, illetve az udvari része bizonyos években romkocsmának helyet adó Mikszáth tér 3. - védett épületként - megújul, míg a Szentkirályi utcai rész, ami nagyon régóta tengődik szellemházként, illetve az udvari földszintes szárny (ami a romkocsma WC-jeként és különtermeként lehet ismerős némelyeknek) dózert kap, és helyette egy 6 emeletes, 60 szobás új szállodaépület nő itt ki a földből.
A Mikszáth tér felőli rész - ami az archívumok szerint Joó Lajos alkotása 1904-ből - felújítva a szálloda főbejáratát alkotja majd egy bárral, az emeleten tárgyalókkal. Elvileg a fák is megmaradnak az udvaron, bár tapasztalatunk azt súgja, ez ügyben azért nem árt résen lenni az építkezéskor.

A befektető a 2017-es alapítású MHC Hotel Kft., melynek ügyvezetői a cégtár szerint Antonio Puig Guasch és Ignacio Vives Ybern, mindketten barcelonai illetőségűek. A cég jelenleg is keres szállodai recepcióst, bár az viszonylag egyértelmű, hogy nem ebbe a szállodába.

A Szentkirályi utca 36. egy 2013. júliusi Street View felvételen

Az ÉTDR tanúsága szerint az építési engedélyt 2014 decemberében adták be, és 2017 augusztusában lépett jogerőre (hogy a kettő között mi történt, azt nem tudjuk). Novemberben ennek az engedélynek a jogutódlással való tudomásulvétele történt meg, és ezek szerint mostanra jutottak el a tervtanácsig.

Mit jelent ez majd nekünk, egyszerű városlakóknak?

A Mikszáth tér 3. a szálloda megnyitása után - látványterv

Először is egy jó nagy építkezést, sok-sok tonna beton ideszállításával és némi zajterheléssel. Aztán lesz egy felújított homlokzatunk a Mikszáth téren - amihez talán kevésbé tudunk kötődni így, hogy fogyasztóként sem vehetjük igénybe (legalábbis kevés ember van, aki saját városában szállodában alszik). Keletkezik néhány munkahely is, mert a szállodának várhatóan lesz azért személyzete.

A Szentkirályi utca felől pedig egy régi homlokzattal kevesebb, egy modern (és magasabb) épülettel több. Az ilyen fölött általában szomorkodni szoktunk, én is gyakran megteszem, másrészről viszont nem baj, ha minden kor ott hagyja a keze nyomát a városon. Ez a kor itt éppen egy szálloda képében, ami nem túlságosan nagy, nem nagyon feltűnő - de azért jelentős változást jelent majd az utca életében, amit egyébként a közeljövőben tervez felújítani az önkormányzat.

A Szentkirályi utca a leendő szállodával

Itt tartunk ma. Hogy a tervtanács mit mondott a tervre, arról szintén nincs információ. A befektető szándékairól úgyszintén.

A képek forrása: jozsefvaros.hu, tervtanácsi dokumentációk, Archimánia Kft.

Belvárosi fogtömések

Belehúztak az ingatlanfejlesztők Budapest belvárosában is, és belehúz a blog is: most három olyan fejlesztésről lesz szó a VI. és VII. kerületben, ami eddig nem kapott túl nagy figyelmet. Ebből két foghíjtelek-beépítés, egy pedig egy átalakítás.

Az egyik foghíjtelek-beépítés a Kertész utcában valójában nem is olyan nagyon régen egy épületet rejtett még, ám az erzsébetvárosi rombolások áldozata lett az ezredforduló körül. Mivel egy ideje már üres a telek, így semmi akadálya annak, hogy valami ideépüljön. A mostani trendnek megfelelően lakóház lesz, mégpedig öko. Még a neve is ez: City Green Home ökoház, 89 lakással. A plakáton a leendő homlokzat is látszik.

Aki arra jár, az láthatja, hogy serényen ássák már a gödröt, ami az épület alatti mélygarázst fogja rejteni.

Következő delikvensünk egy felújítás, az "elátkozott" Klauzál utcából. A hotel melletti 8. számú házat egy ideje már belezik, most felkerült egy látványterv is. A szintek száma marad, és a felső két emelet, ami eredetileg is utólag ráépített, így más stílusú volt, egy kicsit modernebb ráncfelvarrást kap, "kötésben" levő ablakkiosztással. Azért láttam már színvonalasabb megoldást is.

Ilyen most:

És ilyen lesz:

Végül egy szállodabővítés a VI., Dessewffy utcából. Minden jel arra mutat, hogy a 36. szám alatti Star Inn hotel az eddigi foghíjtelken kiegészül - már el is kordonozták a parkolóként működő udvart. Az új szárnyat a már meglévő hotel építészmérnökei, vagyis Kendik Géza és Papp Zoltán tervei alapján egészítik ki. Alant egy rajz a tervezőiroda (A4 Stúdió) honlapjáról (a kép jobb szélén a meglévő épület, a színesebb az új). Amin persze vidám emberek flangálnak fel s alá - ignorálva a valóságot, amiben az utca mindkét oldala végig van parkolva, alig hagyva helyet a gyalogosoknak. Hogy ez a bővülés elkészülte után változik-e, azt nem tudom. Ilyen szempontból talán biztató jel az első MOL Limo közösségi autó szpottolása a Nagymező utcában, de ez önmagában egyelőre kevés ahhoz, hogy eltűnjenek a közterületet felzabáló privát autók.

Budapesti városkép: újabb veszteségek Ferencvárosban

Hosszú szünet után újabb bejegyzés a blogon, egy vissza-visszatérő témával, amivel tulajdonképpen tíz éve (ez most nekem is döbbenet) ez a blog is elkezdődött: bontások Középső-Ferencvárosban. A kerületi önkormányzat ugyanis a Városfejlesztési, Városgazdálkodási és Környezetvédelmi Bizottság január 24-i ülésének 4. sz. előterjesztése szerint a források hiányára hivatkozva, ismét számos esetben döntött úgy, hogy a XIX. századi lakóházakat telekkel együtt eladja, ami gyakorlatilag bontást jelent. Néhány épület (nagyjából évente egy) felújítással ugyan megmenekül, és van példa a homlokzatok visszaépítésére is, akár több éve elbontott épületek esetén is (ez történik most a Vendel-Lenhossék sarkon), de a Haller utca felé haladva egyre több esetben derül ki, hogy valamiért mégis az eladás és a bontás a nyerő.

Az ábrán, amit az önkormányzat által készített térkép továbbfejlesztése, feketével szerepelnek az eladásra/lebontásra kiszemelt házak. A bal felső sarokban rikító zölddel látszó épületeknél a homlokzatot elméletileg megtartatná a kerület.

Jöjjenek a konkrétumok. A Gát utcában két egyemeletes házra (7. és 19. szám) mondták ki az áment. Sorsukat az pecsételhette meg, hogy nem túl nagy méretűek, ezért erős a csábítás, hogy több lakást tartalmazó házak kerüljenek a helyükre. Műszaki állapotukkal nem vagyok tisztában, de kívülről rendben lévőnek látszanak. A közvetlenül a nemrég felújított József Atttila Emlékhely melletti 7. számú ház igazi értéke pedig az udvaron levő hatalmas fa. Aminek a sorsa igencsak kérdéses a telek eladása esetén.

Gát utca 7. Doomed.

A képeken (sajnos most nem volt időm saját fotókra, így a Google Street View-t hívtam segítségül) látszik, hogy ezek az épületek a XIX. századi eklektika viszonylag karakteres és nem leromlott állapotú képviselői. Hasonló épületet újítottak fel pl. a Ferenc téren, ami aztán egy filmforgatás kapcsán Sonnenschein-ház néven híresült el, miután rajta maradt a felirat.

A Gát utca 7. a Google 3D képén. Mi lesz az udvaron levő fával?

A Gát utca 19. szintén fontos eleme az utcaképnek, de úgy tűnik, most a telekért kapott vételár fontosabb. Ezek a döntések nemcsak az épített örökség veszteségei miatt problémásak, hanem azért is, mert a telkek eladásával értelemszerűen nullára csökken annak az esélye, hogy a felépülő házban önkormányzati bérlakások legyenek. Vagyis a kerület a piacra bízza a lakásépítést, ami sok alacsonyabb jövedelmű ember számára a teljes bizonytalanságot jelenti.

Gát utca 19. Úgy tűnik, ez sem sokáig áll már.

Ezek mellett a Gát utca 34. földszintes saroképülete is csákány alá kerül, de azért valószínűleg senki nem hullajtana könnyeket.

A Márton utcában elméletileg két háztól kell búcsúzni. A földszintes 9. számúért valószínűleg nem kár, a 37-es számú egyemeletes épület pedig szintén nem a legszínvonalasabbak közül való.

Márton utca 37.

Korábban már felfigyelt a sajtó is a Balázs Béla utca páros oldalán levő öt ház halálra ítélésére. Ezek már le vannak kordonozva, a bontást várják.

A fent felsorolt épületekre már megszülettek az adásvételi szerződések, vagyis visszafordíthatlannak tűnik a folyamat. Ami viszont szintén új - itt még csak az eladás szándékáról döntött a testület - hogy a Viola utca 37/a-b és a Tűzoltó utca 33/c alatti házakat is értékesítenék, "a védett homlokzatok megtartásával-visszaépítése mellett". Az úgynevezett Temesvári-tömb rehabilitációját tehát feladná a kerület és mindhárom felújítatlan dupla udvaros házat a befektetők "martalékává" nyilvánítana. Vagyis ezekkel együtt összesen 11 épület tűnne el Középső-Ferencvárosból a közeljövőben.

A bontásra ítélt ház a kép közepétől balra. A homlokzat elvileg megmaradna.

A kétemeletes, dupla udvaros házakból - ahol a belső szárnyak elbontása egyébként valóban indokolt lehet - kérdés, mi maradna meg. Tegyük hozzá: nem egyértelmű, hogy milyen áron érdemes megmenteni-felújítani egy korszerűtlen szerkezetű, a XIX. század ingatlanspekulációjának lenyomatát őrző épületet - és hogy milyen minőséget várhatunk a helyén. Rosszabb esetben a XXI. század ingatlanspekulációjának lenyomatát.

A Viola utca 37/a. A környékbeliek valószínűleg támogatják a "rossz hírű házak" bontását.

Vannak természetesen olyan épületek, amiért tényleg nem kár. A Vaskapu utcában tervezett bontások teljesen indokoltak: az alábbi képen a 49. számú ház látható.

Ferencváros épített öröksége a 2000-es évek biztatóan induló folyamatait követően, az Erkel utcai botrány és a Balázs Béla utcai döntés után tehát tovább pusztulhat. Eközben gőzerővel épülnek az új társasházak, amelyek jó esetben új minőséget jelenthetnek a kerület életében - ám ha túl sok telket szerez meg egy befektető (erre lehet példa a Balázs Béla utca), nagy a veszélye, hogy lépték nélküli monstrumok születnek - ennek veszélyeiről pl. itt lehet bővebben olvasni. Ahogy az a közelben, a Vágóhíd utca mellett történik éppen.

Új építésű ház a Balázs Béla utca-Viola utca sarkán.

Az egykor a Közvágóhídhoz tartozó területen ugyanis közel ezer lakás épül, egyre inkább fizikailag is körvonalazódó formában, rengeteg kérdést felvetve az ide költözők kiszolgálását és közlekedését tekintve. Legalábbis az látszik, hogy függetlenül a szabályozási tervtől és az ehhez tartozó különböző vizsgálatoktól, nagyon nincsenek végiggondolva ezek a folyamatok azon az alapelven kívül, hogy épüljön minél több lakás...

Az Allure Residence fantázianevű projekt első épülete a háromból.