2015. március 16., hétfő

Gazdátlan értékek Józsefvárosban: a "sárkányos kapu" védelmében

Józsefvárosban a Corvin sétány környékén folyamatosan haladnak előre a bontások. A gazdasági válságból való kilábalással újraindultak a beruházások, sorra tűnnek el a régi házak. A lebontott házakban fennállt körülményeket nem sajnáljuk, az építészeti értékeket viszont sokszor igen, amelyeknek ezen a környéken nemigen akadt gazdája. A lakókat kiköltöztették, a kerületi vezetés is a dózer oldalán állt, és néhány fotóson, környékbelin kívül más nem volt, aki felemelje a szavát. A Leonardo utcában 2007-ben "véletlenül" pont az ideiglenes védelem lejártának másnapján tűnt el egy igen értékes szecessziós ház (erről ebben a cikkben olvashattunk anno).


De nem áll már például a fenti ház sem: igaz, ez egy jóval átlagosabb neoreneszánsz bérház. Itt bele lehetne menni abba, hogy mennyit veszített a terület a teljes építészeti arculat és részben az utcaszerkezet elveszítésével, és mennyit nyert az új közterületekkel, zöldfelületekkel és a mai kor átlagába tartozó építészeti színvonallal - de most koncentráljunk az értékekre.


A bontások aktuális helyszíne a Bókay János utca. Az utca Duna felőli oldal már szinte teljes egészében eltűnt, a 43-as számú, "sárkányos ház" viszont még áll. A bontásra vonatkozó közbeszerzést már kiírták, tehát meg van pecsételve a sorsa, de még vannak lakók a házban. Mikor körülnéztem, barátságosan beengedett fotózni egyikük és elmondta, hogy egyáltalán nem szeretne innen elköltözni. Sokkal jobban örülne, ha felújítanák.

A ház egyébként a környék nagy részétől eltérően egy 20-as évekbeli neobarokk épület, némi szecessziós hatással: ennek legfőbb ismérve a kaput keretező két sárkányszerű, kőből kifaragott lény. A kapuzat dekorációnak az egyedisége, kidolgozottsága és anyaga mindenképpen megőrzést érdemel. Tehát ha már a ház nem marad meg, a faragott kapuzatot vagy az itt létesülő új épület homlokzatában, vagy máshol (közterületen vagy valamilyen kiállítótérben) érdemes megtartani, felállítani. Hogy ne tűnjön el minden nyomtalanul...



Ezzel a bejegyzéssel ennek az értéknek a megmentésére szeretném felhívni a budapestiek, a józsefvárosiak és a kerületi önkormányzat figyelmét.


2015. március 1., vasárnap

100 éves a budapesti buszközlekedés - Budapest első buszgarázsa

Budapesten 1915-ben indult el az autóbusz-közlekedés, de egészen 1930-ig kellett várni az első buszgarázsra: ekkorra épült fel a Thököly út (akkor Csömöri út) és a Dózsa György út (akkor Aréna út) sarkán a Szent Domonkos buszgarázs, amit 1948-ban a telepen a háborúban mártírhalált halt kalauzról, Récsei Ernőről neveztek el. Nézzünk körül egy kicsit ezen a környéken.


1870 körül még csak "Homokbányai telkek" néven fut ez a terület, mivel akkor itt ért véget Pest. Egy 1873-as városrendezési térképből kiderül, hogy ide tervezték az "Új Városligetet". Új Városliget nem lett, itt létesült viszont helyette a Lóversenypálya 1880-ban (innen az Aréna út elnevezés), ami egészen 1918-ig működött itt. A környék azért még ekkor sem volt túlságosan beépített, legalábbis a mai Thököly úttól délre eső rész.

A "hordozható" református templom

1930-ban aztán átadták a buszgarázst, nem sokkal később, 1931-ben pedig a fából készült, a Svájci Református Egyház által ajándékozott ún. hordozható református templomot a mai Thököly-Dózsa sarkon, így egészen városias lett ez a környék is. (A templomot egyébként 1966-ban bontották le.)


A buszgarázs épületeit Hültl Dezső tervezte, a tetőszerkezetet pedig Mihailich Győző műegyetemi tanár. Utóbbit dicséri a 100x72 méteres közbeeső alátámasztás nélküli csarnok, amely az akkori időben csúcsteljesítménynek számított. A torony sem volt funkció nélküli, ugyanis legfelső része víztoronyként szolgált. A csarnok keleti falán helyezték el Bory Jenő szobrait: a nőutas, a kalauz, a szerelő, a sofőr  ábrázolásával.

A garázs egészen 2000-ig működött buszgarázsként - valószínűleg túl értékes helyen feküdt. Szerencsére azonban megmenekült és új életében bevásárlóközpontként működik Récsei Center néven - igaz, most már elbújik az utcafronton épült új építésű lakóházak mögött.



Ezen a térképen jól látszik, hogyan szorultak ki a belvárosból a buszgarázsok: kékkel a megszűnt, pirossal a ma is működő helyszínek (a másik megszűnt buszgarázs a Mező Imre garázs a mai Korányi utca-Diószegi utca sarkán, ami Közszolgálati Egyetem campusának részeként újra az Orczy-kert szerves része lehet).